,,A székelyhídiak mindig legalább két dolgot ünnepelnek egyszerre’’, állapította meg nagyon találóan Rákosi Jenő esperes az október 31-én 11 órától tartott istentisztelettel egybekötött  ünnepség során. A reformációra emlékeztek az összegyűlt hívek a székelyhídi református templomban a délelőtt folyamán, illetve felavatták a város 17. században lerombolt várának újra elkészített makettjét.

A város református esperese kiemelte Isten munkásságát, aki a háttérből cselekedve állít olyan embereket a közösségek szolgálatába, akik követendő példaként vannak jelen a társadalomban – kiválasztottak, akik Istennek tetsző feladatot látnak el. Apostolokat, prófétákat, lelkészeket ad, akik újra és újra megreformálják a gyülekezeteket, mint például a reformáció nagy emberei, akikre ilyenkor emlékezni kell, mint Luther Márton, aki szerzetesnek állt, és rájött, hogy ,,az igaz ember hitből él’’. Feladataik közé tartozott és tartozik ma is, hogy ,,másokat is eljuttassanak a hitre’’, és, hogy Istentől kapott képességeinket, amelyek mindannyiunkban ott rejtőznek, a segítségükkel a lehető legjobban aknázzuk ki, és  használjuk fel.

A szertartást követően került sor a székelyhídi vár makettjének leleplezésére egy rövid, de annál érdekesebb és hasznosabb történeti ismertetőt követően, amelyet a hallgatóság Bokor Zoltán előadásában hallhatott, aki a terv és a kivitelezés megálmodója és ez évben kivitelezője volt. A Zólyomiak 1460-as várépítési engedélyét követően megépült a székelyhídi vár első változata. I. Rákóczi György idejében végvári vonal építése vette kezdetét, ennek keretén belül valósult meg a vár megerősítése a 17. században. A vár hőskora a század közepére esett, ekkor ugyanis hét komoly ostromnak állt ellen, a 200-300 védőt nem sikerült legyőznie a 30,000 fős török seregnek.

A vár legyőzhetetlennek bizonyult, egyedülállósága pedig megközelíthetetlenségében rejlett (egy mocsár közepén építették fel), ami bevehetetlenségét is megelőlegezte: csak az alapozása hét méter, a legalacsonyabb pontja is 11 m volt. Éppen ez a különleges pozíció vezetett a vasvári békéhez, 1664-ben, amikor a törökök döntöttek a vár lerombolásáról, ami a béke egyik előfeltételeként szerepelt, ezért 1665. február 5-én felrobbantották. A jelenlegi makett egy 1956-os előzmény mintájára épült, melynek ötlete először Halász József tanító fejében körvonalazódott, majd pedig Nánási Zoltán régész-történelemtanár folytatta a projektet, akikkel Zoli bácsi annak idején együtt működött. A makett százéves cserepekből készült, amelyek apró ,,téglák’’ hatását keltik.

Az eseményt színesebbé tette a székelyhídi Búzavirág asszonykórus és a székelyhídi férfikórus szolgálata, akik az alkalomhoz illő dalokat énekeltek a tetszésüket kinyilvánító közönség számára, akik valóban szemet gyönyörködtető alkotást pillanthattak meg a leleplezés után.

Az esperes úr által ,,csodálatos alkotás’’-nak nevezett makett, amely egyértelműen ,,a templomkert gyöngyszeme’’ lesz, híven adja vissza az építmény korabeli arculatát.  A 2 ha alapterületen, amelyen az erődítmény felépült, a falak belül oszlopokkal vannak megerősítve, a főbejárat megfigyelőtoronnyal ellátva, mellette jobbról  a kapitányi ,,palota’’, balról a legénységi szállás. Az együtteshez továbbá hozzátartozik még négy torony, illetve négy bástya (Parancsnoki, Dobos, Teleki és Kereki bástya), amelyek szállásként is szolgáltak a katonák számára; továbbá egy szárazmalom és a terület közepén egy kút tartozott még a létesítmény épületegyütteseihez. Az erőd egyetlen bejárattal rendelkezett, amelyet egy pallóhíd kötött össze a szárazfölddel. Ez a híd oszlopokon állt (egy részük víz alatt volt), amely az elővédművekhez vezetett.

A közösség felkérésére Bokor Zoltán lett a ,,hamvaiból újjáéledt vár kapitánya’’, megragadván az alkalmat, hogy felhívást intézzen a gyülekezethez és minden településhez: ,,minden magyarlakta területen kutassák fel az ilyen létező vagy létezett objektumokat, s készítsék el a makettjeiket’’. A székelyhídi vár makettje jár elsőként jó példával, reméljük, hogy még sok fogja követni.


Írta: Szamos Mariann