Hetente, lehet naponta elmegyünk mellettük, ott járunk közel vagy éppen keresztül visz utunk ezeken a területeken. Nem tudjuk, mekkora természeti és történelmi értékekkel élünk együtt az Érmellék szegletében. Ezekről kérdeztük Wilhelm Ákost, a székelyhídi önkormányzat környezetvédelmi referensét.

 

– Hány természetvédelmi terület van Székelyhídon és a hozzá tartozó településeken?

Országos szinten természetvédelmi terület a Csíkos-tó, a Gémtelep és a két kastélypark, a Stubenberg-kastély parkja és a Pongrácz-kastély parkja.

 

– Hol található a Gémtelep?

– A Gémtelep az Érolaszi-tó fölött, a tölgyesben található, a Csíkos-tó a Érolaszi felé vezető út mentén, a Pongrácz-kastély parkja Nagykágyán, a Stubenberg-kastély parkja pedig Székelyhídon.

 

 

– Mióta léteznek ezek a természetvédelmi területek?

– Gyakorlatilag ezek már a ’70-es évek elején lettek először természetvédelmi területté nyilvánítva, illetve most a Natura 2000-es program keretén belül ismét megújították a védettségüket. A Gémtelepet ekkor nyilvánították országos védettségűvé.

 

– Milyen formában történik ezeknek egy terület védetté nyilvánítása? Hogyan történik, milyen eljárás során?

– A Natura 2000-es leltár során terjesztették ki. A Natura 2000-es felmérés az Európai Unió által szabályozott módszer. A leltározásokat az Unióban már 2000-ben, nálunk pedig az előcsatlakozási tárgyalások során megkezdték, az idei év elején kaptuk az értesítést a természetvédelmi hivataltól, hogy meg vannak húzva a határok.

 

 

– Megkérdeznek szakembereket, biológusokat, erdészeket? Ők azok, akik javasolják, hogy mely területeket lehetne védetté nyilvánítani?

– Igen, természetesen.

 

 

– Mennyire van a Natura 2000 központosítva, Nagyvárad, Bukarest vagy régiókra vannak osztva, esetleg Kolozsvár mondja meg, hogy hol a határa?


– A területeknek a feltérképezése országos szinten történik, habár a védett területeknek a kezelése nincs központosítva. Normális körülmények között ez úgy kellene kinézzen, hogy minden területnek megvan a kezelője. Ezeknek a felügyelőknek a megtalálása azonban elég hosszadalmas folyamat, jelen pillanatban Székelyhíd egyetlen védett területének sincs hivatalos felügyelője.

 

 

– A felügyelők milyen feltételeknek (végzettség, tapasztalat) kell eleget tegyenek?

– Nemcsak a végzettség feltétel, hanem egy kezelési tervet is össze kell állítaniuk, azzal kell megpályázni a feladatot. Gyakorlatilag bárki lehet, nem feltétlenül állami közigazgatási szerv kell ezt elvégezze, akár nonprofit szervezet is csinálhatja, csak jelen pillanatban nincs erre senkinek kapacitása vagy lehetősége.

 

 

– Mennyire köztudott ezekről a területekről, hogy védett területek és, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket ezeken a területeken nem szabad végezni?

– A szigorúan védett területek eléggé közismertek, mind a négyet azért nagyjából tudják az emberek. Kevésbé talán a Gémtelepet, mert az a legújabb, de a Csíkos-tavat és a két kastélyparkot azt nagyjából tudják.

 

 

– Ezeken a területeken milyen szigorú szabályok léteznek? Például nem szabad például tüzet rakni…

– Ezeket a szabályokat kellene rögzítenie és számon kérnie következetesen annak, akinek a kezelésében lenne. Éppen ezért lenne szükség kezelési tervre.

 

 

– Mit tehetnek a hétköznapi, mindennapi emberek?

– Ezekbe a dolgokba a hétköznapi emberek akkor tudnak beleszólni, ha létrehoznak egy nonprofit szervezetet. Magánemberként nincs lehetőségük ebbe a dologba beavatkozni.

 

 

– Mi az, amit tehetnek annak érdekében olyan szempontból, hogy tudják, hogy az természetvédelmi terület, nyilván nem viszik oda a szemetüket például?

– A szemét az egész más kérdés. Egy felelős állampolgár egyáltalán sehol nem szemetel. Sokminden vonatkozik egy hétköznapi állampolgárra. Az sokkal inkább a Natura 2000-es területnek a kevésbé védett, hétköznapibb része, mivel jelen pillanatban még mi sem kaptuk meg a pontos térképet erre a területre vonatkozóan, viszont ez egy sokkal nagyobb terület, több 10 hektár csak Székelyhíd területén belül. Erre megvannak az ide vonatkozó törvények, hogy például mezőgazdasági mûvelést milyen keretek között szabad végezni, például mûtrágyák használata, rovarirtó szerek használata és a többi. Ezek a dolgok szabályozottak, csak jelen pillanatban annyira felületes a törvény ismerete meg a betartatása is, hogy ezt kéne tudatosítani inkább az emberekben.

 

 

A Natura 2000-es területekkel kapcsolatban például nem tudják az emberek, hogy nem szabad mûtrágyát, rovarirtószereket használni, ez hátrány. Viszont előny az, hogy az európai uniós pályázatok során pluszpontokat kap a pályázó, ha ilyen területtel kapcsolatban pályázik.

 

 

Aszalós Tímea, Fazekas Evelin