Múlt havi lapszámunkban indítottunk egy új, állandó rovatot a fenti címmel. Szilágyi Dorin agrármérnök (képünkön) nyújt segítséget nekünk, most a palántanevelésről és a szőlészeti munkálatokról beszélünk.

A palántanevelés egyik legfontosabb tavaszi feladata a talajfertőtlenítés, ugyanis többféle kártevő él és szaporodik a felszín alatt. Csak az ismertebbek közül a drótféreg, a cserebogár, a pajor vagy a lótücsök. Ezek e későbbiekben minden zsenge növényrészt megragadnak, megesznek. A drótféreg és a pajor ellen Force 1.5g-vel, a lótücsök ellen Mesurollal védekezhetünk. Ezek a szerek általában granulátum formában kaphatóak, ajánlatos őket beművelni a talajba, száraz talaj esetén pedig ajánlott egy alapos öntözés. A magvetésre, palántázásra váró földben előfordulhatnak palántadőlést okozó gombák is. Ezek közül a leggyakrabban előforduló a pythium ultimum, ellenük különböző gombaölő szereket permetezünk: Ridomir Gold Mz 15–20 g/l, Previcur Energy 1,5–2,5 ml/l. Ezeket a szereket még akkor is használhatjuk, amikor a palánták elérik az egy-kétcentiméteres magasságot.

A növényvédelemhez szorosan kapcsolódik a gyomirtás, hisz a gyomok különböző károkozók, állati kártevők és különféle betegségek gazdái lehetnek. Ellenük a paradicsom és paprika félék földjein Dual Gold 960 EC 1,2 l/ha és Stomp 330 EC 5 l/ha szerekkel védekezünk. A permetezést 10–14 napos időközönként megismételhetjük.

Nálunk az Érmelléken egyre inkább terjeszkedik a szőlőtermesztés. Régi gazdák már ismerik, az újak pedig meg fogják tapasztalni, hogy az áprilisi hajtáskor megjelenik a peronoszpóra, a lisztharmat vagy a takácsatka.

A peronoszpóra (Plasmopara viticola) a levelek mellett a fürtöket is megtámadja. Tüneteiként a fiatal leveleken sárgás-zöld olajfoltokat figyelhetünk meg, a fonákon pedig fehér úgynevezett penészgyep alakul ki. A megfertőzött részek egy idő után előbb megbarnulnak végül pedig elszáradnak. A peronoszpóra ellenszerei: Ridomir Gold 0,25%, Perdagro Acrobat, Melody, Mikal Flash vagy a Manoxin.

A lisztharmat (Uncinula necator) a növény minden részét megtámadhatja. Az általa okozott betegség korai lombhullást is okozhat. Amennyiben a fiatal bogyók már a virágzás után fertőződnek a későbbiekben nagyon hamar elszáradnak. Ha a kifejlett bogyót támadja, azok nem fejlődnek tovább, nem érnek be, sőt fel is repedeznek, így utat adnak más kórokozóknak is és a rothadásnak. A lisztharmat ellenszerei: Cabrio Top, Folicur Solo, Kumulus S, Thiovit Jet 80 WG, Topaz 100 EC, Topsin 500 SC.

A takácsatka (Tetranychus urticae) elszaporodásának kedvez a 22 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a 70 %-os páratartalom. A takácsatka a növények leveleinek fonákján táplálkozik. A szívogatás következtében klorofillelhalás következik be, a levelek sárgulnak, esetleg bronzszínűre válnak, majd hullani kezdenek. Súlyos kártétel esetén teljes lombvesztés is bekövetkezhet. További jellegzetes tünet, hogy a károsított növényen finom szövedéket is találunk (pl. az szárelágazásoknál). Mindemellett a levelek párologtatása is felborul – az apró szúrásnyomok miatt –, ami a növények fokozatos kondicionális leromlását idézi elő. Ellenszerei: Milbeknock, Nissorun, Emvidor 240 SC.

A szőlőtermesztés minőségi követelményei egyre inkább ahhoz vezetnek, hogy a növény a tápelemeket ne csak a talajból vegye fel, hanem a leveleken keresztül is megkapja azokat. A nyomelemek közül a szőlőnek nagyon fontos az elegendő bór- és cinkmennyiség. A bór szerepe a terméskötésnél kiemelten fontos, míg a cinkhiány a levéllemez teljes kifehéredéséhez vezethet. A levéltrágya rendszeres használata biztosítja a növényi kondíció megőrzését, a gyakori hiánybetegségek (vas-, magnézium-, bór- és cinkhiány) megelőzését, fokozza a terméskötődést, a szárazságtűrést és a cukorképződést. A levéltrágyázást érdemes virágzás előtt is elvégezni, majd virágzás után megismételni.

Juhász György