A komoly kutatómunka jutalma
Városunk szülötte, dr. Wilhelm Imola kapta a L’Oréal–UNESCO A nőkért és a tudományért elismerését
A Székelyhídon született, jelenleg családjával Szegeden élő dr. Wilhelm Imolával, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk. A kutatóorvos tudományos munkájának elismeréseként szeptemberben elnyerte a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű magyar ösztöndíját. Az elismerés védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), és pályázat útján nyerhető el.
– Tudom, hogy három város játszott szerepet eddigi életedben. Mit jelentettek ezek számodra?
– Eddigi életem során tizennyolc évet éltem Székelyhídon, hatot Marosvásárhelyen és tizennyolcat Szegeden. Ebből nemcsak az életkoromat lehet kiszámolni, hanem azt is, hogy már majd negyed százada annak, hogy elköltöztem Székelyhídról. Ez hosszú idő, amely alatt nemcsak én változtam sokat, de Székelyhíd sem ugyanaz a hely már, mint amilyennek én megismertem. Hogy egyetlen példát említsek: új iskola épült, amire valóban szükség volt, így van ez rendjén, de az az épület nem az én iskolám. Székelyhídhoz a múltam köt, a jelent azonban Szeged jelenti a számomra. Marosvásárhellyel kapcsolatban is kicsit hasonlóan érzek: egyre idegenebb a város, pedig életem egyik legszebb időszakát, az egyetemi éveket töltöttem ott. Az orvosi egyetemre egy picit „jobb ötlet híján” jelentkeztem, de ma már örülök a döntésemnek, mert így kutatóként is orvosi, segítői szemmel tudok tekinteni a felmerülő kérdésekre.