Három egymást követő vasárnap várják az urnák elé a szavazókat Romániában, ugyanis államelnöki és parlamenti választásokat is tartanak. Az alábbiakban a lebonyolítással kapcsolatos főbb tudnivalókat olvashatják.

A most következő vasárnapon, november 24-én zajlik le az államfőválasztás első fordulója. Amennyiben lesz olyan jelölt, aki megszerzi az érvényes szavazatok 50 százalékát és minimum még egy voksot, akkor ő lesz Románia új elnöke. Mivel ez valószínűleg nem fog megtörténni, ezért december 8-án megtartják az államfőválasztás második fordulóját, amelyen az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt verseng majd egymással a legfőbb közjogi méltóság elnyeréséért. Az államfőválasztás két fordulója között, december 1-jén lesznek a parlamenti választások, amikor Románia lakossága a Szenátus és a Képviselőház tagjait választja meg.

November 24-én tehát államfőválasztás lesz. A jelöltek nevei már rá vannak nyomtatva a szavazólapokra, tehát Ludovic Orban ugyan bejelentette, hogy visszalép az elnökválasztástól, de mivel a neve rajta van a szavazólapokon, így valószínű, hogy ő is fog voksokat kapni – jegyezte meg lapunk megkeresésére Sütő Tibor, a Bihar Megyei Választási Bizottság tagja, aki a voksolás lebonyolításával kapcsolatos gyakorlati útmutatót ismertette. Az államfőválasztáson minden polgár abban a szavazókörzetben voksolhat, amelyhez a lakcíme alapján tartozik. Ha a szavazás napján nem tartózkodik otthon, hanem el van utazva, akkor az ország bármelyik szavazókörzetében élhet ezzel a jogával. A december 1-jén esedékes parlamenti választások esetében a polgár szintén a lakhelye szerinti szavazókörzetben voksolhat. Ha azon a napon éppen nincs abban a közigazgatási egységben, amelyikben egyébként lakik, akkor – és ez lényeges különbség az államfőválasztáshoz képest – leadhatja szavazatát a megye bármelyik másik szavazókörzetében, de figyelem, az ország más megyéiben már nem. Például, ha egy margittai illetőségű polgár december 1-jén Nagyváradon tartózkodik, akkor szavazhat itt a parlamenti választásokon, viszont, ha azon a napon például Szatmár megyében van, akkor vissza kell térnie Bihar megyébe, ugyanis Szatmár megyében nem voksolhat. Akik külföldön vannak, a külföldön felállított szavazókörzetekben szavazhatnak mind az államfő-, mind pedig a parlamenti választások esetében, és nincs szükség előzetes névjegyzékbe vételre ahhoz, hogy éljenek ezzel a jogukkal. 

A voksolás menete 

A szavazás országszerte reggel hét órától kezdődik és este kilencig tart, de ez meghosszabbítható éjfélig, ha a szavazókörzet előtt még vannak voksolni kívánó polgárok. Éjféltől azonban már nem lehet szavazni. A polgárok az államfőválasztáson egy szavazólapot kapnak. Legyen náluk érvényes személyi igazolvány, mert a szavazókörzetben ennek beolvasásával állapítják meg, hogy a polgár jogosult-e voksolni. Ezután megkapja a szavazólapot és a pecsétet; ekkor érdemes ellenőrizni azt, hogy a szavazólap hátulján rajta van-e a kontrollpecsét, mert enélkül nem érvényes a szavazólap, tehát a voks sem. Ezután bemegy a polgár a szavazófülkébe, rányomja pecsétjét az általa támogatott jelölt nevére, összehajtogatja a szavazólapot, bedobja az urnába, visszaadja a szavazókörzeti munkatársnak a pecsétet és visszakapja a személyi igazolványát. Ezzel le is zárult a részéről a szavazás, el kell hagynia a szavazókörzetet. 

Érvényes szavazat 

Akkor érvényes a leadott szavazat, ha a pecsét benne van az egyik jelölt nevét tartalmazó keretben vagy legalább kívülről érinti a pecsét keretet. Akkor is érvényes a szavazat, ha egy jelölt nevének keretében több pecsét is van, és akkor is, ha a szavazólapon máshova is nyomott pecsétet a szavazó, de van pecsét az egyik jelölt nevét keretező négyzetben is, vagy a pecsét legalább érinti a jelölt négyzetének a keretét, mert mindezekből még leszűrhető a választói szándék. Akkor is érvényes a szavazat, ha a pecsét egy jelöltre van leadva, de emellett a szavazólap össze van firkálva. Ezzel szemben nem érvényes a szavazat akkor, ha a szavazólapon nincs rajta a szavazókörzet kontrollpecsétje, és akkor sem, ha a szavazó több jelöltre is rányomta a pecsétjét, illetve, ha a pecsét nincs benne egyetlen keretben sem és még csak nem is érinti egyetlen jelölt nevét tartalmazó keretet sem, mert ezekben az esetekben nem állapítható meg a választói szándék. Az sem érvényes szavazat, amikor más formájú a pecsét, mint a hivatalos. Fontos tudni, hogy a polgár nem fényképezheti le a szavazatát, nem lehet alkoholt inni a szavazókörzetek közelében, és tilos alkoholos hatás alatt belépni a szavazókörzetbe. 

Mozgóurna 

Mozgóurnát lehet kérvényezni a kifejezetten erre a célra kiállított kérvénnyel, amit kézzel alá kell írni, emellé csatolni kell egy orvosi igazolást, amiből kiderüljön, hogy a szavazópolgár nem tud mozogni, tehát nem tud elmenni a szavazókörzetbe. Ezt az igazolást nem feltétlenül a háziorvos kell kiállítsa. A kérvényeket be lehet nyújtani november 23-án, szombaton este 18–20 óra között annál a szavazókörzetnél, ahova a mozgóurnát igénylő választópolgár tartozik, de le lehet adni korábban is a Megyei Választási Bizottságnál, ha valaki el tudja vinni a Bihar Megyei Prefektúrán lévő választási irodához. De Sütő Tibor úgy gondolja, hogy egyszerűbb megoldás az, ha a szavazókörzethez juttatják el a kérvényeket. A kórházakban és az öregotthonokban ezeknél az intézményeknél kell kérvényezni a mozgóurnát, és a kórházak, illetve az öregotthonok kötelezettsége az, hogy intézkedjenek annak érdekében, hogy oda is eljusson a mozgóurna. Ugyanez az eljárás a börtönökben is. Az egyetemisták maguk kell boldoguljanak, nekik nem lesz kialakítva külön szavazókörzet – mondta Sütő Tibor. – erdon.ro