Moszkvában és több más orosz városban feltűnően megnőtt délben a szavazóhelyiségek környékén tartózkodó polgárok száma. Európa-szerte az orosz nagykövetségek előtt tiltakoztak a Putyin-rezsim ellen a szavazók és támogatóik. A tiltakozásra Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij özvegye hívta fel és buzdította a szavazókat.  A Délben Putyin ellen elnevezésű akció ezreket mozgatott meg a nagyvárosokban. Putyin- és háborúellenes feliratokkal vonultak ki.

Több orosz nagyváros szavazóhelyiségei előtt Délben Putyin ellen mottóval békés tiltakozást tartottak vasárnap a választás fő napján, írja az MTI. Az egyik moszkvai tüntetésen megjelent Borisz Nagyezsgyin, aki a parlamenten kívüli Polgári Kezdeményezés párt színeiben indulni kívánt az elnökválasztáson, de a választási biztosság nem jegyezte be jelöltként, arra hivatkozva, hogy nem gyűjtötte össze az ehhez szükséges 100 ezer szabályos aláírást.

Európa-szerte csatlakoztak a Délben Putyin ellen akcióhoz. Berlinben vasárnap az emberek az utcán tiltakoztak a Putyin-rezsim ellen az oroszországi elnökválasztással párhuzamosan: Ne legyen több Putyin, háború, hazugság és elnyomás feliratokkal vonultak fel többek között.

Julia Navalnaja, a néhai Alekszej Navalnij orosz disszidens özvegye a berlini orosz nagykövetségen állt sorba, hogy leadhassa szavazatát az orosz elnökválasztáson. A néhai orosz ellenzéki vezető  Alekszej Navalnij özvegye és támogatói csapata szólította fel az oroszokat arra, hogy március 17-én délben a szavazóközpontok megtöltésével fejezzék ki ellenállásukat a választásokkal és Putyin elnökkel szemben.

Az MTI arról számol be, hogy a moszkvai idő szerint 18 óra 45 perckor közölt részvétel 73,22 százalékos volt. Hat évvel ezelőtt 67,54, 2012-ben 65,34, 2008-ban 69,81, 2004-ben 64,3, 2000-ben 68,7, 1996-ben pedig  az első fordulóban 69,8, a másodikban pedig 69,4 százalékos volt a részvétel. Idén a legmagasabb arányt, 95,2 százalékot Csecsenföldön, a legalacsonyabbat 52,21 százalékot pedig Karéliában mérték kora délutánig.
Ella Pamfilova, a választási bizottság elnöke azzal is magyarázta a magas részvételi arányt, hogy az elnökválasztás most első alkalommal három napig tartott, hogy a szavazó személyre szóló tájékoztatást kapott és hogy a voksolás új formái jelentek meg, az elektronikus távszavazástól a tetszőleges szavazóhelyen történő mobilvoksolás lehetőségéig.

Az orosz digitalizálásügyi minisztérium szerint 28 régióban az elektronikus szavazásra bejelentkezett választók 94 százaléka, mintegy 4,488 millió ember ért a lehetőséggel. A szám nem tartalmazza a moszkvai adatokat, ahol az állami szolgáltatások elektronikus rendszere nem írja a voksolásra való előzetes bejelentkezést. A fővárosban vasárnap 15 óráig 5 millió ember szavazott – ez 65,5 százalék –, közülük 3,5 millióan online. Pamfilova példátlannak nevezte az elektronikus távszavazás ellen külföldről intézett hackertámadások mértékét. Az OVD-Info orosz jogvédő szervezet szerint vasárnap 16 városban 65 embert előállítottak, közülük a legtöbbet, 26-ot Kazanyban.

Az elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő, Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlementi képviselője, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke között lehet választani. Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.

Az Ukrajnától tavaly elcsatolt területeken a szavazóhelyiségek biztonsági okokból hamarabb zártak, mint máshol, ott a szavazatszámlálás már elkezdődött. A részvétel mind a négy régióban meghaladta a 80 százalékot. A CIK szerint a választások megfigyelésére 1115 külföldi érkezett, 129 országból. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit nem hívták meg.