^ Vissza Fel

WHO: Hamis, diabétesz elleni gyógyszerek kerültek forgalomba világszerte

  2024. június 21. péntek 

Hamis, diabétesz elleni gyógyszerek kerültek forgalomba világszerte 2022 óta – figyelmeztetett csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A WHO szerint a világ minden régiójában fennálló problémáról van szó. Az ENSZ-szervezet konkrét példaként 2023 októbere óta tapasztalt eseteket hozott fel Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, illetve Brazíliából, írja az MTI.

A tájékoztatás szerint a szemaglutid hatóanyagot tartalmazó Ozempic eredetitől alig megkülönböztethető hamisítványáról van szó. A gyógyszert az Európai Unióban is forgalmazzák kettes típusú cukorbetegség kezelésére. Mivel a készítmény az éhségérzetet is elnyomja, testsúlycsökkentésre is fel szokták írni az orvosok.

A WHO felhívta arra a figyelmet, hogy a hamisított gyógyszerekben gyakran nincs meg a szükséges mértékű hatóanyag, így a cukorbetegeknél a vércukorszint ellenőrizhetetlen ingadozását vagy akár egészségkárosodást is előidézhet.

A WHO ezért éberségre intette az orvosokat, gyógyszerészeket, valamint a gyógyszerfelügyeleti hatóságokat és a nyilvánosságot. Az Egészségügyi Világszervezet továbbá azt javasolta, hogy a gyógyszereket csakis receptre, patikákban váltsák ki az emberek, és ne rendeljenek a szerekből az interneten. Továbbá az érintetteknek ellenőrizniük kell, hogy az inzulinadagoló tollon helyesen van-e feltüntetve az adagolási skála, a címke szabályosan néz-e ki, s nincsenek-e helyesírási hibák a csomagoláson – hívták fel a figyelmet.

Ciprust fenyegeti a Hezbollah

  2024. június 20. csütörtök 

Háborúval fenyegette meg szerdán Ciprust Hassan Naszrallah, a Hezbollah vezetője.

A libanoni síita fegyveres szervezet vezére egy televíziós nyilatkozta során azt mondta, hogy háborús cselekedetnek tekintik Ciprus részéről, ha engedélyezik Izraelnek, hogy területükről katonai akciót indítsanak a Hezbollah ellen, számolt be a Politico alapján a Libertatea.

„Ha megnyitják reptereiket és katonai bázisaikat az izraeli ellenség számára, hogy Libanont támadják, az azt jelenti, hogy a ciprusi kormány részt vállal a háborúban, az ellenállás pedig háborús részesként fog elbánni vele” – mondta Nasszrallah. Hozzátette azt is, hogy a Hezbollah „szabályok nélkül” fog harcolni, ha a fegyveres konfliktus kiterjed.

Az MTI beszámolója alapján a Hezbollah vezére „megbízható forrásokból származó információkra” hivatkozva azt állította, hogy Izrael megpróbál hozzáférést szerezni a ciprusi légitámaszpontokhoz. „Ebben az esetben katonai célpontokká válnak a földközi-tengeri létesítmények” – fűzte hozzá.

Az Irán által támogatott Hezbollah, mint ismeretes, több száz rakétát lőtt ki Izraelre, amióta a Hamász október hetedikén megtámadta. Az izraelieknek magasrangú Hezbollah-parancsnokot is sikerült likvidálniuk. Ciprus – ahol jelentős román és magyar közösség él – csupán 250 kilométernyi távolságra van a libanoni partokról, ugyanakkor a szigetország nem NATO-tagállam.

Nem nézi jó szemmel a NATO Oroszország és Észak-Korea nukleáris együttműködését

  2024. június 19. szerda 

Aggasztja a NATO-t, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.

Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, és ezek az országok mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Észak-Koreába érkezett hivatalos látogatásra. Az Egyesült Államok szerint Phenjan ballisztikus rakéták tucatjait és több mint 11 ezer konténer lőszert adott át Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.

Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát. Mint mondta, Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. „Ennek véget kell vetni” – tette hozzá.

NATO-főtitkár: a szövetség tagjainak kétharmada teljesíti idén a 2 százalékos védelmi kiadási elvárást

  2024. június 18. kedd 

A NATO főtitkára szerint az észak-atlanti szövetség több mint 20 tagállama teljesíti idén az elvárt 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési kiadást. Jens Stoltenberg több napos amerikai látogatásának első napján tartott beszédében beszélt erről hétfőn Washingtonban.

A szövetség főtitkára a Wilson Center kutatóközpont rendezvényén úgy fogalmazott, hogy „az európaiak többet tesznek a kollektív biztonságuk érdekében, mint akár csak néhány évvel ezelőtt is”. Jens Stoltenberg arra utalt, hogy az adatok szerint Oroszország ukrajnai háborújának megkezdése előtt, 2021-ben, a NATO akkori 30 tagállamából, csupán 6 teljesítette ezt az elvárást.

Jens Stoltenberg hétfőn találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, majd kedden tárgyal Antony Blinken külügyminiszterrel és találkozik a szenátus külügyi bizottságának tagjaival, valamint a szenátusban kisebbségben lévő republikánusok vezető szenátorával, Mitch McConnell-lel.

A NATO főtitkára szerdán Kanadában Justin Trudeau miniszterelnökkel folytat megbeszélést, majd csütörtökön ismét Washingtonban lesz, amikor Jake Sullivannel, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadójával találkozik. Jens Stoltenberg amerikai útjának elsődleges célja a NATO júliusi 75. évfordulós csúcstalálkozójának előkészítése, amelyet Washingtonban rendeznek. – MTI

Zelenszkij szerint Kijev azonnal megkezdi a béketárgyalást, ha az oroszok kivonulnak Ukrajnából

  2024. június 16. vasárnap 

Kijev már holnap megkezdi a béketárgyalást Oroszországgal, ha Moszkva kivonul az ukrán területekről, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán állanfő a Svájcban tartott békekonferencia lezárásakor.

A BBC beszámolója alapján arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem zárná le a háborút, katonai vagy diplomáciai úton kell megállítani őt. Zelenszkij szerint a nyugatai segítség nem volt elég a győzelemhez, de ez a konferencia megmutatta, hogy Ukrajna nemzetközi támogatása nem gyengült.

A Luzerni-tó környékén rendezett eseményen 92 ország képviseltette magát. Közülük többen aláírták azt a dokumentumot, amelyben hangot adtak elkötelezettségüknek Ukrajna területi integritása iránt, a háborúért pedig Oroszországra hárították a felelősséget. Néhány ország, köztük India, Dél-Afrika vagy Szaúd-Arábia nem írták alá ezt az állásfoglalást. A BBC emlékeztetett arra, hogy Oroszországot nem hívták meg erre a csúcsra, ugyanakkor Kína nem vett részt a békekonferencián.

Az eseményen az Egyesült Államokat képviselő Kamala Harris alelnök bejelentette, hogy több mint másfél milliárd dollárnyi segélyt küldenek Ukrajnának. Ebből mintegy 820 millió dollárt az ukrán energiainfrastruktúra helyreállítására szánnak, 379 milliót humanitárius célokra fordítanak, míg 300 millióból a polgári biztonságot erősítik meg. Az ukrán energetikai infrastruktúra javítását Norvégia is támogatja mintegy 100 millió euróval.

Vlagyimir Putyin pénteken felsorolta Oroszország békefeltételeit. Azt mondta, hogy Ukrajnának semleges, katonai blokkon kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, ugyanakkor demilitarizálni és „nácitanítani” kell az országot. A moszkvaiak a békekötést továbbá ahhoz kötötte, hogy Ukrajna mondjon le az oroszok által annektált területekről. Zelenszkij Putyin ajánlatát ultimátumként értelmezte, és szerinte nem lehet bízni benne.

Hollandiában az év eleje óta közel 500 robbantásos támadást követtek el

  2024. június 14. péntek 

Az év eleje óta 496 robbantásos támadást követtek el hollandiai otthonok és vállalkozások ellen, míg tavaly az év azonos időszakában 209-et – jelentette az RTL Nieuws hírportál csütörtökön a birtokába került rendőrségi jelentésre hivatkozva.

Tavaly összesen 1052 robbantásos merényletet hajtottak végre Hollandiában, de ezek többségét az év második felében – tette hozzá.

A jelentésből kiderül, hogy a hatóságok és a holland települések polgármesterei fokozott segítséget kértek a növekvő bűnözés elleni küzdelemhez, és egyebek mellett a támadásokhoz gyakran használt Kobra tűzijátéktelepek európai uniós szintű betiltását szorgalmazták.

A rendőrség külön aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az otthonok válnak egyre jobban a támadások célpontjává. Az esetek 75 százalékában az elkövetők robbanószert hagynak valakinek a bejáratánál vagy ablakánál. „A legtöbb támadás egyértelmű kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel, de vannak olyan esetek is, amikor az ilyenfajta agresszív fellépések kapcsolati konfliktusból származnak” – áll a rendőrség jelentésében.

Továbbra is Rotterdamban és Amszterdamban történik a legtöbb támadás, de egyre többet követnek el kisebb városokban is – nyilatkozott Jos van der Stap, a rendőrség robbantásszakértője az RTL Nieuwsnak.

Az utóbbi két és fél évben a hatóságok 500 embert tartóztattak le robbantásos támadás miatt, a gyanúsítottak nagy része alacsony iskolai végzettséggel és szegényes anyagi háttérrel rendelkező fiatal.

„Gyakran fiatalok helyezik el a robbanóanyagokat, kiszolgáltatott gyerekek, akik hajlandóak súlyos bűncselekményeket elkövetni és nagy kockázatot vállalni szinte semmiért. Az átlagéletkor 23 év, ami más bűncselekményekhez képest alacsony. A gyanúsítottak között vannak 13 vagy 14 éves fiúk is, ami nagyon aggasztó. A gyanúsítottak túlnyomó többsége már több bűncselekményt is elkövetett. Biztosítanunk kell, hogy többé ne adják el magukat mások piszkos munkájának elvégzéséhez. A megelőzés kulcsfontosságú” – mutatott rá a robbantásszakértő.

A támadások mögött álló megbízókat a rendőrség nehezen tudja kézre keríteni, mert általában úgynevezett „bűnügyi brókereknek”, azaz fizetett bűnözői munkák közvetítőinek adják a megbízást, akik csevegőcsoportokban, például a Snapchaten vagy a Telegrammon teszik közzé a felhívást.

A rendőrség azt szeretné, ha ezek az internetes vállalatok többet tennének a platformjaikon folytatott illegális tevékenységek megakadályozásáért. „Jelenleg ezek a digitális platformok nélkülözhetetlenek a megbízások kiadása és a potenciális elkövetők toborzása szempontjából” – áll a rendőrségi jelentésben.

Femke Halsema, Amszterdam polgármestere aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a robbantások számának növekedése túl sokat követel a rendőrség kapacitásaiból, és kevesebb marad más súlyosabb esetekre. Ahmed Aboutaleb rotterdami polgármester pedig úgy vélte, hogy városa „beleroppan” ezekbe az erőszakos bűncselekményekbe. „A rendőrség itt-ott letartóztat néhány gyanúsítottat, de a támadások száma nem csökken. Az sem bizonyul hatékonynak, ha még nagyobb hatósági kapacitást vetünk be, a probléma megoldását szélesebb körben kell megvizsgálni” – nyilatkozott Aboutaleb az RTL Nieuwsnak.

Szokatlan és váratlanul gyors konszenzus körvonalazódik az EU csúcspozícióinak betöltése körül

  2024. június 13. csütörtök 

Néhány nappal az európai parlamenti választások után szokatlan és váratlanul gyors konszenzus körvonalazódik a négy legfontosabb uniós tisztség betöltése körül: Ursula von der Leyen (Németország) maradna az Európai Bizottság (EB) elnöke, a portugál Antonio Costa lenne az Európai Tanács (ET) elnöke, a máltai Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke, az észt Kaja Kallas pedig a külügyi vezetője, írja a Politico.

Bár még semmi sincs kőbe vésve, a Politiconak nyilatkozó nyolc uniós tisztviselő és diplomata szerint június 17-én, az uniós vezetők informális vacsoráján várható megállapodás. „Kopogjuk le, de ezúttal viszonylag gyorsan mehetnek a dolgok” – mondta az egyik tisztviselő. A források szerint azonban a hivatalos megállapodást valószínűleg csak akkor jelentik be, amikor az uniós vezetők június 27-28-án ismét találkoznak.

Az optimizmusra az ad okot, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek kevésbé áll érdekében, hogy zavart keltsen, mivel súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon, és jobban aggódik a franciaországi előrehozott választások, mint az EU csúcsán történő kinevezések miatt.

A négy név körüli gyors diplomáciai összehangolódás szöges ellentétben áll az európai választások előtti várakozásokkal, amikor Brüsszelben az a hír járta, hogy Macron más jelöltek nevesítését is számba veszi az Európai Bizottság élére. Az Európai Néppárt, amely az európai választások után is a legnagyobb politikai erő marad, Ursula von der Leyennek a második ötéves mandátumot akarja biztosítani. És ha Macron a saját belpolitikai ügyeire koncentrál, szinte biztosra vehető, hogy sikerrel járnak. „Ő a vezető jelöltjük, ők a legnagyobb párt. Ő lesz az első lépés” – mondja egy névtelenséget kérő tisztviselő.

A szocialisták, az Európai Parlament második legnagyobb frakciója akarják nevesíteni a 27 tagországot képviselő Európai Tanács következő elnökét. Costa egyértelműen a befutó a posztért folytatott versenyben. Annyira egyértelmű, hogy már most találgatások folynak arról, ki lesz a kabinetfőnöke. A hét elején Portugália jelenlegi jobbközép miniszterelnöke, Luís Montenegro kijelentette, hogy Lisszabon támogatná Costát a posztra. Costa jelölését azonban jogi problémái bonyolíthatják. Tavaly novemberben lemondott portugál miniszterelnöki tisztségéről, miután az ügyészek gyanúsítottként azonosították egy befolyással való üzérkedéssel kapcsolatos nyomozásban. Costa ellen nem emeltek vádat, és ő ragaszkodik ártatlanságához.

Négy uniós tisztviselő szerint jelenleg az a legkevésbé biztos, hogy ki lesz a külpolitikai vezető. Kaja Kallas észt miniszterelnök érdeklődik a poszt iránt, és ő ideális választás lenne a Josep Borrell utódját kiválasztó liberálisok számára. Az európai választások előtt egyes uniós vezetők attól tartottak, hogy Kallas kizárólag Oroszországra összpontosít, és nem fordít elég figyelmet más régiókra, nevezetesen a Közel-Keletre és Afrikára. Ez az ellenállás azonban azóta elhalványult, és Kallas földrajzilag, politikailag és diplomáciailag is jól illeszkedne a jelenlegi kirakós játékba.

A négy jelölés közül a legkönnyebb Roberta Metsolaé (EPP)  az Európai Parlament élére egy újabb két és fél éves ciklusra. A végső szót azonban nem az uniós vezetők, hanem az Európai Parlament mondja ki.

Bűnösnek találta Joe Biden botrányhős fiát az esküdtszék

  2024. június 12. szerda 

Bűnösnek mondta ki az esküdtszék Hunter Bident a tiltott fegyverbirtoklás és hamis nyilatkozattétel miatt indult büntetőügyben. A Delaware állambeli Wilmington bíróságán kedden meghozott ítélet szerint Joe Biden elnök fia mindhárom felhozott vádpontban bűnös. Az esküdtszék hétfőn vonult vissza döntéshozatalra és összesen mintegy 3 órán át tartó megfontolást követően egyhangú döntésre jutott, tájékoztat az MTI.

A beszámolók szerint a döntés idején a bíróságon tartózkodott Jill Biden first lady, Hunter Biden nevelőanyja, valamint a Biden-család több további tagja, köztük Valerie Biden, Joe Biden elnök testvére. A múlt hét elején kezdődött bírósági tárgyaláson szintén személyesen vettek részt Hunter Biden hozzátartozói, köztük Jill Biden, aki egy napra férje, Joe Biden elnök hivatalos franciaországi látogatásáról is visszautazott, hogy jelen tudjon lenni a tárgyaláson.

A bűnösséget megállapító esküdtszéki döntés nyomán kiróható börtönbüntetés felső határa 25 év, de jogi szakértők szerint valószínűtlen, hogy a bíró ilyen súlyos büntetést szabna ki, tekintve a vádlott büntetlen előéletét. Az ítélet lehet pénzbírság is.

Maryellen Noreika bíró egyelőre nem közölte, mikor hirdeti ki a büntetés mértékét. Joe Biden elnök közleményben biztosította támogatásáról a fiát, ugyanakkor múlt héten, egy Franciaországban adott interjúban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tervezi-e elnöki kegyelemben részesíteni fiát, amennyiben elítélik.

Hunter Biden ellen szövetségi törvények megsértése miatt emelt vádat tavaly a szövetségi ügyészség különleges ügyésze, David Weiss. A vádirat szerint a most 54 éves férfi 2018 őszén egy revolver megvásárlásakor hazudott az ilyen esetben kötelezően kitöltendő hivatalos nyomtatványon arról, hogy fogyaszt-e kábítószert. A fegyvert 11 napig birtokolta, addig, amíg akkori élettársa, elhunyt bátyjának özvegye, Hallie Biden azt ki nem dobta egy szeméttárolóba, ahol a hatóságok megtalálták. Hunter Biden éveken keresztül küzdött kábítószer-függőséggel, és a bírósági eljárás során az esküdtszék bizonyítottnak találta, hogy ez igaz volt a fegyver megvásárlásának idején is.

Az amerikai törvények szerint a fegyvervásárlás és -birtoklás kábítószer-fogyasztók számára tiltott. Hunter Bidennek szeptemberben Kaliforniában kell büntetőbíróság elé állnia, ahol adótörvények megsértésével vádolják. A vádirat szerint 1,4 millió dollár jövedelme után mulasztotta el az adó megfizetését.