Két és fél héttel az áradások után még mindig felborult és megrongálódott autók százai lepik el a spanyolországi Valencia utcáit. Az október 29-i természeti katasztrófában 224-en vesztették életüket, 16 embert pedig továbbra is eltűntként tartanak nyilván.

A helyreállítási munkálatok azóta is tartanak. A mentőcsapatok és a helyiek fáradhatatlanul dolgoznak a törmelékek eltakarításán, a hatóságok munkáját azonban nehezíti, hogy a területek többségét csak nehezen tudják megközelíteni az elhagyatott járművek miatt.

A rendkívüli időjárás 75 valenciai települést érintett: sokan mindenüket elveszítették, amikor a sarat és hordalékot magával sodró árvíz betört a házakba és az üzletekbe, miközben autókat ragadott magával és elárasztotta a termőföldeket.A hasonló katasztrófák elkerülése érdekében Koppenhágában -megelőző intézkedésként- a város alatt egy hatalmas vízelvezető és tározó rendszert építenek ki.

A Dán Meteorológiai Intézet szerint a rendkívüli esőzéseknél 15 mm-nél több eső hullik le fél óra alatt. 2011 nyarán is ez törént Koppenágában, amikor az 1 óra alatt mért csapadékmennyiség megközelítette a 100 mm-t. „Változó éghajlattal állunk szemben, és ez hatással lesz az eső mennyiségére is, amelyet kezelni kell. Tehát éves szinten egyre több eső esik majd, és több lesz a felhőszakadás is” – mondta a koppenhágai vízszolgáltató vállalat szakértője. Az építkezés 2020 tavaszán kezdődött, a teljes rendszer pedig várhatóan 2027-re készül el. – maszol.ro

A spanyol kormány 10,6 milliárd euró értékű segélycsomagot fogadott el az egy héttel ezelőtti, 217 emberéletet követelő, özönvízszerű esőzések okozta áradások kárenyhítésére.

Az érintett területeket – Valencia, Kasztília-La Mancha és Andalúzia tartományban összesen 78 települést – katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánították, megkönnyítve a támogatás elérését a családoknak, vállalkozásoknak és intézményeknek – tájékoztat az MTI.

A most elfogadott csomag célja, hogy azonnali és közvetlen segítséget biztosítson – közölte Pedro Sánchez miniszterelnök. Az intézkedések közül kiemelte, hogy megnégyszerezték és univerzálissá tették a haláleset, a rokkantság, illetve a vagyon- és lakáskár esetén törvényben előírt segély mértékét jövedelemküszöb nélkül.

Az egyéni vállalkozók, a kis- és középvállalkozások számára lehívható keretösszeget 838 millió euróban határozták meg, és számításaik szerint mintegy 95 ezren részesülhetnek belőle.

Kifejtette, hogy állami fedezetű hitelkeretet hoznak létre a károsultak számára 5 milliárd eurós keretösszeggel, amelyből most először családok is részesülhetnek, a tervek szerint már a jövő héttől. A jelenleg hitellel rendelkezők háromhónapos halasztást kapnak, és további kilenc hónapig csak a kamatokat kell törleszteniük.

Mint mondta, haladékot kapnak az adófizetés alól azok, akiknek most esedékes a tavalyi személyi jövedelemadó második részlete, és ideiglenesen menteséget adnak az ingatlanadó, valamint gazdasági tevékenység után fizetendő adó alól az érintetteknek.

Megtiltják a károsultak elbocsátását, és szerepel az intézkedések közt bizonyos helyzetekben a fizetett szabadság biztosítása, valamint a távmunka előtérbe helyezése. Azok, akik elveszítették gépjárművüket, a becsült értéknél 20 százalékkal magasabb kártérítési összeget kapnak, amelynek folyósítását várhatóan már szerdán megkezdik.

Az állam 100 százalékban átvállalja az érintett önkormányzatok katasztrófával összefüggő rendkívüli kiadásait, valamint 50 százalékban a tönkrement infrastruktúra helyreállításának költségeit, emellett kompenzálja a már be nem folyó önkormányzati adókat.

Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések csak a kezdetet jelentik, a következő hetekben újabb támogatásról dönt a kormány, részletesebben lebontva az egyes ágazatokra.

A becslések szerint a természeti katasztrófával összefüggésben eddig már több mint 70 ezer kérelem érkezett, a kárigény teljes összege pedig várhatóan eléri majd az eddig példátlan 3,5 milliárd eurót – tette hozzá.

Beszámolt arról is, hogy a szerencsétlenséget szenvedett településeken már csaknem 15 ezer rendfenntartó, katona, rendőr és csendőr vesz részt a munkálatokban. Az áramszolgáltatás 98 százalékát, a telefonvonalak 78 százalékát állították helyre, 40 kilométernyi közutat, és 74 kilométernyi vasúti szakaszt tettek ismét használhatóvá.

Szerdán terrortámadás történt a törökországi Ankarában. Robbanások és lövések hallatszottak egy repülőgép- és dróngyárnál a török fővárosban. Az információt a török belügyminiszter is megerősítette, aki a közösségi médiában azt írta, hogy vannak halottak és sebesültek – számol be a www.hurriyet.com.tr, idézi a Digi24. Frissítés: Legalább öt ember meghalt, köztük két támadó, és 14 másik megsebesült a szerdai terrortámadásban. A támadást még egy szervezet sem vállalta magára, de a török védemi miniszter a PKK áll mögötte.

„Terrortámadást hajtottak végre a Turkish Aircraft Industries Corporation (TUSAȘ) ankarai Kahramankazanban lévő létesítményei ellen. Sajnos a támadásnak halálos áldozatai és sérültjei is vannak. Kívánom Isten kegyelmét az áldozatoknak, és gyors felépülést a sebesülteknek. A nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk a fejleményekről. Kérjük, vegyék figyelembe a hivatalos forrásokból származó nyilatkozatokat” – írta a török belügyminiszter a közösségi médiában.

A CNN Turk-nek a Hürriyet által idézett jelentése szerint egy gépjárművet robbantottak fel a repülőgépgyár bejáratánál, és összecsapások voltak a támadók és az üzem biztonsági személyzete között. Biztonsági erőket, tűzoltókat és orvosi csapatokat küldtek a területre. A Turkish Aircraft Industries Corporation (TUSAȘ) Törökország legnagyobb repülőgép- és dróngyártója.

Frissítés: Legalább öt ember meghalt, köztük két támadó, és 14 másik megsebesült egy szerdai terrortámadásban a török fővárosban, Ankarában. Robbanások és lövések hallatszottak a TUSAȘ repülőgép- és dróngyárnál – számol be a Hürriyet című török lap, idézi a Digi24. Mint írják, a támadás 16 óra körül történt.

A török belügyminiszter által közzétett beszámoló szerint két terroristát lelőttek a Turkish Aerospace Industries Inc (TUSAȘ) ankarai Kahramankazan létesítményét célzó terrortámadásban. „Sajnos a támadásnak 3 halálos áldozata és 14 sebesültje van” – írta Ali Yerlikaya török belügyminiszter az X-en. „Elítélem ezt a szörnyű támadást. Harcunkat elszántan és határozottan folytatjuk, amíg az utolsó terroristát is semlegesítjük” – tette hozzá a török tisztviselő. A CNN Turk Hürriyet által idézett 17 óra körüli beszámolója szerint két támadó még mindig a repülőgépgyárban van. A támadást még senki nem vállalta magára. A török igazságügyi miniszter bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak az esemény miatt, amelyet ő is terrortámadásnak minősített.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök – aki az oroszországi Kazanyban a BRICS-csúcson vesz részt – bejelentette, hogy a két semlegesített támadón kívül a halálos áldozatok száma négyre. „Négy mártírunk és 14 sebesültünk van. Elítélem ezt a szörnyű terrortámadást, és imádkozom Istenhez, hogy könyörüljön a mártírjainkon” – mondta a török elnök. A török belügyminiszter szerint a 14 sebesült közül hárman súlyos állapotban vannak. A török tisztségviselő szerint a két megölt támadó egy férfi és egy nő.

Yașar Güler török védelmi miniszter egy nyilatkozatában utalt arra, hogy a PKK, a Kurdisztáni Munkáspárt áll a szerdai terrortámadás mögött: „Megpróbálták megzavarni nemzetünk békéjét azzal, hogy a TUSAȘ létesítményeit támadták, ahogy mindig is teszik, aljas és gyalázatos módon. Ezeknek a PKK-s gazembereknek minden alkalommal megadjuk a megérdemelt büntetést, de soha nem térnek észhez. Addig nem engedjük el őket, amíg az utolsó terroristát is ki nem iktatjuk. Megbosszuljuk a fájdalmat, amit tettek. Ezt mindenki látni fogja” – mondta Yașar Güler a Hürriyet szerint.

A 2024. évi orvosi-élettani Nobel-díjat hétfőn Victor Ambros és Gary Ruvkun amerikai kutatóknak ítélték oda „a mikroRNS felfedezéséért és a poszt-transzkripciós génszabályozásban betöltött szerepéért”.

A sejtek működésének biokémiája kapta a legrangosabb tudományos díjat. Az idén díjazott terület Karikó Katalin tavalyi díjához is kapcsolódik, mivel a mikro-RNS az mRNS szabályozásával fejti ki hatását, számol be az index.hu.  A Svéd Királyi Akadémia hétfő délelőtt a Karolinska Egyetemen bejelentett döntése szerint 2024-ben Victor Ambrosnak és Gary Ruvkunnak ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat a mikro-RNS és szabályozó szerepének felfedezéséért.

Victor Ambros amerikai biológus a mikro-RNS felfedezője C. elegans fonálférgeket vizsgálva fedezte fel a fehérjék kódolása helyett belső szabályozási működésekben részt vevő rövid RNS-szakaszokat. Ambros kollégája, Gary Ruvkun amerikai biológus azonosította a mikro-RNS-ek pontos szerepét a sejt irányításában, amelyek az inzulinhoz hasonló jelvivőként szabályozzák az öregedést és anyagcserét.

A mikro-RNS-ek 1993-as felfedezésükkor különös hibának tűntek, de később nagy meglepetést okozott, hogy egy hálózatot képezve egy addig ismeretlen biológiai mechanizmusra bukkantak, amelynek fő szerepe a DNS-átírás utáni szabályozása a genetikai üzeneteket továbbító mRNS megfelelő kézbesítésének biztosításában. Ez a működés végső soron nemcsak a fonálférgek, de az emlősök sejtjeinek működésében is fontos. A mikro-RNS-nek tumorok fejlődését elindító és leállító tényezőként szerepe van az emberi egészségben is.

Tavaly ilyenkor Karikó Katalin magyar biokémikus kapta kollégájával, Drew Weissmannel megosztva az orvosi Nobelt az általuk kifejlesztett mRNS-technológiáért, amely lehetővé tette, hogy a 2019-ben kitört koronavírus-világjárvány ellen azelőtt ismeretlen gyorsasággal fejlesszenek ki új oltóanyagot, és emberi életek millióit mentsék meg.

Ambros és Ruvkun felfedezése a sejtek szintjén közvetlenül kapcsolódik Karikó és Weissman munkájához. A mikro-RNS-ek ugyanis az mRNS (ez utóbbi a messenger, magyarul hírvivő RNS-t takarja) által szállított információk felhasználását szabályozzák.

Karikóék felfedezésével szemben a mikro-RNS nem használható oltóanyag létrehozására. Mivel egy viszonylag új felfedezés, orvosi alkalmazásának kutatása nemrég kezdődött el, de már létezik mikro-RNS-vérteszt az ALS-betegség kimutatására, és biztató kutatások folynak a rák elleni felhasználása terén.

Összesítések szerint 1974 ember, köztük 127 gyerek vesztette életét Libanonban izraeli támadásokban Izrael és a Hezbollah Irán-barát milícia egy éve kirobbant konfliktusában – közölte csütörtökön Firasz Abjád libanoni egészségügyi miniszter.

A tárcavezető szerint – akit az MTI idéz – a halottak mellett 9384 sebesültről tudnak. Abjád hangsúlyozta, hogy a több mint száz egészségügyi dolgozó, illetve tűzoltó is van a halálos áldozatok között. Hozzátette: e foglalkozási csoportok tagjai közül 220-an sebesültek meg.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy kilenc kórházat és 45 egyéb egészségügyi intézményt és csaknem 130 mentő-, illetve tűzoltóautót ért találat. Kiemelete, hogy csak az utóbbi három napban több mint negyven egészségügyi dolgozó és tűzoltó vesztette életét.

„Ez a nemzetközi jog és egyezmények megsértése, és kétségtelenül háborús bűncselekmény” – tette hozzá. „Hamis és ócska kifogás, illetve hazugság azt mondani, hogy ezeken a járműveken fegyverek voltak, mert ezt már hallottuk korábban a Gázai övezetből” – mondta Abjád. „Mennyi mártír, de nem láttunk semmiféle erőfeszítést, hogy megóvják a mentőszolgálatok tagjait” – tette hozzá.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szintén azt sérelmezte, hogy csak az utóbbi 24 óra alatt 28 egészségügyi dolgozó vesztette életét Libanonban izraeli légicsapásokban.

„Számos más egészségügyi dolgozó nem jelentkezik szolgálatra és elmenekült abból a térségből, ahol dolgozik a bombázások miatt” – közölte Tedrosz online sajtótájékoztatóján. Mint mondta, mindez rendkívüli módon korlátozza az egészségügyi ellátás fenntarthatóságát és a tömeges sebesülések ellátását. Hozzátette, hogy a repülési tilalom miatt a WHO sem fogja tudni pénteken eljuttatni orvosi segélyszállítmányát Libanonba.

Megszólaltak a szirénák Izraelben, miután Irán kedd koraeste megtámadta az országot.

Az izraeli hadsereg (IDF) közleménye alapján a rakéták ellen a lakosok óvóhelyre menekültek, de hangsúlyozták, a feléjük tartó lövedékek közel tízmillió civilt céloznak. A The Times of Israel szerint nagy hatótávolságú, ballisztikus rakétával is célba vették az országot.

Ismeretes, hogy az Egyesült Államok számított arra, hogy Irán fenyegetéséhez hűen megtorlást intéz Izrael ellen a Hezbollah-vezető libanoni meggyilkolása miatt.

Videófelvételek tanúsága szerint az Izrael fölötti eget rakéták tucatjai világítják meg. A híres légvédelmi rendszer igyekszik elhárítani a becsapódást, de helyszíni beszámolók szerint nem mindegyiket sikerült időben megsemmisíteni. Sérültekről egyelőre nem érkeztek hírek, de a honvédelem mindenkit arra kér, hogy maradjon az óvóhelyeken.

A BBC alapján az iráni állami tévécsatornán az Iszlám Forradalmi Gárda bejelentette, hogy több tucat rakétát lőtt ki Izrael ellen, és további támadással fenyegette meg az országot, ha az válaszlépést intéz ellenük. Megerősítették, hogy a légitámadást megtorlásnak szánják a Hámasz-vezér és a Hezbollah-vezér korábbi meggyilkolása, valamint a libanoni és a palesztin emberek megölése miatt.

Joe Bidden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke utasította a hadsereget, hogy segítsen Izraelnek védekeznie, ugyanakkor Irak és Jordánia fölött is lezárták a légtereket, külföldi hírforrások szerint jordániai légtérben is semmisítettek meg rakétákat – akárcsak az április támadás alkalmával.

A Times of Israel szerint Tel-Avivban nem okozott komoly károkat a támadás, két sebesültről érkeztek hírek, közölte a portfolio.hu. Az IDF szóvivője, Daniel Hagari azt mondta, hogy Izrael válaszolni fog az iráni légicsapásra. „Ennek következményei lesznek. Vannak terveink, cselekszünk amikor elérkezik az ideje” – fogalmazott. Ekkor már a polgári védelem azt mondta a civileknek, hogy elhagyhatják az óvóhelyeket, ahová a ballisztikus rakéták elől menekültek. – maszol.ro

Közös nyilatkozatot írtak alá szerdán a Bukaresti Kilencek (B9) védelmi miniszterei, amelyben a védelmi ipar megerősítését és egy közös légvédelmi rendszer létrehozását sürgetik, és újfent támogatásukról biztosították Ukrajnát.

Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia védelmi miniszterei a bukaresti parlament épületében ültek össze szerdán, ahol többek között a NATO-országok területére lezuhant orosz drónokról is tárgyaltak. A közös nyilatkozat egyik pontját ennek a témának szentelték, számolt be az Agerpres.

A dokumentumban „mélységes aggodalmukat” fejezték ki a NATO határain tapasztalható „feszültségek” miatt, illetve amiatt, hogy orosz drónok és rakéták sorozatosan beléptek NATO-tagállamok (pl. Lengyelország, Románia, Lettország) légterébe.

„Kollektív fellépésre van szükségünk a NATO-n belül, hogy választ tudjunk adni a modern fegyverek és technológiák jelentette kihívásokra, többek között azzal, hogy megerősítjük az alacsonyan repülő objektumok felderítéséhez, azonosításához és a velük szembeni eljáráshoz szükséges képességeinket” – fogalmaztak az aláírók, akik a NATO integrált légvédelmi rendszerének megerősítésére és a rotációs rendszer „mielőbbi” bevezetésére szólítanak fel.

A B9 külügyminiszterei ugyanakkor megújították ígéretüket, hogy támogatni fogják a NATO keleti szárnyának megerősítését. Említést tettek arról a kötelezettségvállalásukról is, hogy a nemzeti GDP legalább 2 százalékát évente a védelemre fordítják, és elősegítik országukban a fegyveripar fellendítését.

A nyilatkozat megemlíti a katonai mobilitást és az energiaellátást elősegítő folyosók létrehozására irányuló erőfeszítéseket is. Leszögezik, hogy a katonai segítségnyújtás egy állam önkéntes és szuverén döntése, de a szövetségesek továbbra terveznek „nem halált okozó, politikai, gazdasági és humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának”.

A közös nyilatkozatban a Moldovai Köztársaságot is megemlítik, támogatást ígérve az Oroszországból „érkező destabilizációs kísérleteknek leginkább kitett” partnereiknek. „Védelmi és ellenálló képességük megerősítése az egész euroatlanti térség biztonsága szempontjából fontos” – olvasható a Bukaresti Kilencek védelmi minisztereinek közös nyilatkozatában.

Hatalmas pusztítással szembesült Közép- és Kelet-Európa, miután a Boris ciklon okozta történelmi esőzés nyomán megáradtak a folyók. A legtöbb halálos áldozatot eddig Romániából jelentették, de öt ember életét követelte az áradás Lengyelországban is, hárman Ausztriában, egy személy pedig Csehországban fulladt meg. A veszély pedig még nem múlt el.

Ezeket az adatokat a TheGuardian gyűjtötte össze, ugyanakkor például Lengyelországban az áradás csúcspontja még nem érkezett el. A kormányfő kancelláriájának hétfői bejelentése alapján harminc napra katasztrófa állapotot hirdettek, és elkülönítettek 260 millió dollárt az árvízkárosultak megsegítésére.

A közösségi médiában megosztott videófelvételek amúgy döbbenetesek. Látható, amint a hatalmas mennyiségű csapadék nyomán a medreikből kilépő folyók mindent elmostak, ami az útjukba került. A víz hidakat, utakat rongált meg, betört a házakba, sártengert és hordalékot hagyva maga után. Tucatnyiaknak kellett elhagyniuk az otthonaikat, másokat menteni kellett, miután az utak járhatatlanná váltak.

Csoda, hogy még mindig van áram, mondta a Maszolnak egy Ausztriában élő férfi. Őt közvetlenül nem érintette ugyan az áradás, de a környékén lévő települések részlegesen víz alá kerültek. Az autópályákat lezárták és polgári riasztás van érvényben, ami azt jelenti, hogy mindenkinek otthon kell maradnia és további esőre készülnie, magyarázta. Ő családjával Pozsonyban kirándult és szerencsésnek tartja, hogy korán hazaért, mert három órával azt követően lezárták az autópályát. Emiatt például néhány kollégája nem tudott hazatérni. Vasárnap ugyanis az autópályák és több országút járhatatlanná vált, a vasúti közlekedést is ellehetetlenítette az áradás. Helyi beszámolók szerint hétfő reggel az A2-es megnyitották, de az A3-as még mindig le volt zárva.

Karl Hehammer osztrák kancellár szerint a katonaságot is kirendelték a katasztrófa sújtotta térségbe, hogy segítsen evakuálni az embereket, ugyanakkor töltsék fel a homokzsákokat és segítsenek eltakarítani a károkat. Noha az elmúlt éjszaka nyugalmasan telt a térségben, keddig még további esőt jeleznek. Az MTI alapján a hirado.hu azt írta, hogy Alsó-Ausztria tartományban a gátak megerősítésére koncentrálnak, és sok embert már elővigyázatosságból ideiglenesen kitelepítettek. Mivel az esőzés újra felerősödhet, újabb gátszakadásokra lehet számítani és újra emelkedni fog a folyók vízszintje. Az alsó-ausztriai térséget katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánították. Bécsben a metróközlekedésben okozott fennakadást az árvíz, ugyanakkor hömpölygött a víz az utcákon, épületeket és pincéket is elárasztott.

A szerencsések közé tartozik, hiszen sok helyen áramkimaradást okozott az árvíz, ugyanakkor gyárak és üzletek is zárva maradtak hétfőn. Csehországban több 250 ezer háztartás maradt áram nélkül. Petr Fiala kormányfő szerint rendkívül problémás a helyzet, mert bár vasárnapról hétfőre virradóan már enyhült az esőzés, több térségben még nem múlt el a veszély. Az áradások több mint kétszáz települést érintettek, a miniszterelnök pedig arra kérte a lakosságot, hogy kövessék a polgármesterek és a hatóságok utasításait. Az áradások itt is követeltek emberéletet, ugyanakkor több személyt elsodort az ár és még keresik őket.

Ursula von der Leyen, Európai Bizottság elnöke még vasárnap este közölte az X közösségi oldalán, hogy az Európai Unió készen áll segíteni Ausztriának, Csehországnak, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának, hétfőn pedig Olaf Scholz, német kancellár ajánlott segítséget a katasztrófa sújtotta országoknak. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a veszély még nem múlt el, Németország is megérezte a Boris ciklon pusztító hatását, a medréből kilépett Elba folyó okozott problémát, és továbbra is figyelik a vízszint alakulását a folyókon.

Orbán Viktor, Magyarország kormányfője a történtek nyomán lemondta a tervezett külföldi útjait, az árvíz elleni védekezést követi nyomon. A hirado.hu beszámolója alapján délben Visegrádon ellenőrizte a mobilgátak telepítését, és meglátása szerint a védekezés jó ütemben halad, az illetékesek meg fognak birkózni a kihívással. A Margitszigeten homokzsákokat halmoznak fel a Duna tetőzésére várva. Komárom-Esztergom térségében ez csütörtökön-pénteken történhet meg, Budapestben előreláthatóan szombat-vasárnap lesz. Karácsony Gergely főpolgármester szint több árvízvédelmi szakaszon a 2013-as nagy árvíz után kiépített új védelmi létesítmények most először „vizsgáznak majd élesben”. A budai és a pesti alsó rakpartot hétfő este zárják le, ugyanakkor már korábban lezárták az áradás miatt a vámosszabadi határátkelőt. – maszol.ro