Akárcsak egy évvel korábban, 2022-ben is Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő uniós tagállam, de újrahasznosítás terén is az utolsó helyet foglalta el az ország – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból.

Ezek szerint az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 513 kilogramm volt 2022-ben az EU-ban. Ez 19 kilogrammal, azaz 4 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben (532 kg), de 46 kilogrammal több, mint 1995-ben (467 kg).

A termelt települési hulladék mennyisége nagy eltéréseket mutat az egyes tagállamokban. A településihulladék-termelés „bajnokai” 2022-ben Ausztria (827 kg/fő) és Dánia (787 kg/fő) voltak. A legkisebb mennyiséget Romániában jegyezték, itt „csak” 301 kilogramm települési hulladékot termeltek személyenként, ami némileg elmarad a fejenként 302 kilogrammos 2021-es mennyiségtől.

Az Európai Unió országaiban ugyanakkor 2022-ben személyenként átlagosan 249 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra, míg egy évvel korábban 264 kilogrammot.

Az Eurostat adatai szerint a települési hulladék egy főre jutó újrahasznosítási aránya Ausztriában (516 kilogramm), Dániában (411), valamint Németországban (409) volt a legmagasabb, és Romániában (36), Máltán (75), valamint Görögországban (90) a legalacsonyabb.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán indoklással ellátott véleményt küldött Romániának, amiért nem tett eleget maradéktalanul a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvnek, valamint a hulladékokról szóló keretirányelvnek (2008/98/EK).

Az EB közleménye emlékeztetett: a hulladéklerakókról szóló irányelv előírja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak az engedéllyel nem rendelkező hulladéklerakók bezárásáról és helyreállításáról. A hulladékokról szóló keretirányelv értelmében a tagállamoknak úgy kell újrahasznosítaniuk és ártalmatlanítaniuk a hulladékot, hogy ezzel ne veszélyeztessék az emberek egészségét és a környezetet, továbbá tilos a hulladék illegális lerakása vagy ellenőrizetlen ártalmatlanítása.

Románia csatlakozási szerződésében 2017. július 16-át szabták meg határidőként a hatóságok számára, hogy 101 hulladéklerakó esetében teljesítsék az uniós irányelv előírásait. Mivel ezt a kötelezettséget Románia nem teljesítette maradéktalanul, az EB 2020 októberében felszólító levelet küldött Bukarestnek.

Románia eddig 92 hulladéklerakót zárt be.

A fennmaradó hulladéklerakók közül ötnek a bezárása és helyreállítása 2026-2028 között várható, a további négy helyzete bizonytalan. Az EB ezért úgy határozott, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Bukarestnek pedig két hónap áll a rendelkezésére a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Ha ez nem történik meg, az EB az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

A környezetvédelmi minisztérium államtitkára, Ionuţ Sorin Banciu szerdán az AGERPRES hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy hét olyan hulladéklerakó van még az országban, amelyeknek a helyzete bizonytalan, és amelyeknek finanszírozás hiányában nem kezdődött el a bezárása.

„Most azon vagyunk, hogy erre is találjunk megfelelő finanszírozási megoldást a Fenntartható Fejlődés Operatív Programon keresztül, amelynek az útmutatóját még nem véglegesítették. Volt egy finanszírozási útmutató a Nagy Infrastruktúra Operatív Programra (POIM), ez azonban 2023. december 31-én lejárt. A háztartásihulladék-lerakók bezárására a 2021-2027-es időszakra érvényes Fenntartható Fejlődés Operatív Program is biztosít finanszírozási forrásokat. Esetenként még a megvalósíthatósági tanulmányok készülnek, más projektek a kivitelezés különféle szakaszaiban vannak. Alapvetően ennek az útmutatónak a megjelenésére várunk, hogy a jogosultak – az önkormányzatok vagy a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága – pályázzanak a finanszírozásra” – magyarázta Ionuţ Sorin Banciu.

Az államtitkár hozzátette, hogy az Európai Bizottság a Romániának címzett, indoklással ellátott véleménnyel „megkongatja a vészharangot, hogy nem lehet tovább játszani a hulladékgazdálkodással”.

„Problémás hulladéklerakók országszerte vannak. Szatmárnémetiben, Aranyosgyéresen, Făureien, Kőhalmon, Râmnicu Săraton, Horezun. Szatmárnémetiben és Câmpulung Moldovenescben folyamatban van a bezárásuk. A többi hét esetében a múlt év végéig még nem indult el a bezárási eljárás” – részletezte az államtitkár.