„A megosztottság megmaradt, ehhez nincs szükségünk Nagy-Britanniára” – mondta a francia elnök a költségvetési tárgyalások kudarcát kommentálva. Egy évtizeddel ezelőtt a pénzügyi válság, majd a menekültválság okozott viszályt, most pedig a büdzsé – tette hozzá Emmanuel Macron. A legélesebb viták a 2021-2027 közötti költségvetés főösszegének nagyságáról szólnak, a Nagy-Britannia kiválásával keletkezett költségvetési űr miatt. Vannak olyan elképzelések, hogy az EU büdzséjét az uniós bevételekből növeljék. Ez uniós szintű adó(k) bevezetését feltételezi. Javaslatok szerint az egyszer használatos műanyagok után folyna be bizonyos összeg a közösségi kasszába, vagy importvámot vetnének ki a környezetszennyező technológiákkal készült termékekre.

Charles Michel javasolta a pénzügyi tranzakciók és a – szintén erősen szennyező – légitársaságok megadóztatását. A tagállamok között nemcsak a költségvetés nagysága kapcsán húzódnak mély ellentétek, hanem az uniós büdzsé elköltését illetően is. A „négy takarékos” (Ausztria, Dánia, Svédország. Hollandia) és Németország, nem utolsó sorban pedig maga a Bizottság is azon az állásponton van, hogy több forrást kell fordítani „új prioritásokra”, és kevesebbet a hagyományosnak számító kohéziós politikára és agrártámogatásokra. A Tanács koncepciójának elutasításához hozzájárult az is, hogy több tagország túlságosan puhának tálalta Charles Michel javaslatát a jogállamisági feltételrendszert illetően. Az Európai Tanács elnöke az e heti plenárison tájékoztatja az uniós törvényhozókat a büdzsé elfogadásának kudarcáról. – maszol.ro