Az üdvözlő beszédek után három Fényes Elek-díjat adtak át: a honismereti nevelésben és ismeretterjesztésben kifejtett munkájáért ebben az elismerésben részesült a Voiticsek Ilona–Voiticsek Árpád nyomdászházaspár, Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke és Széphegyi László építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök.

Két érdekes könyvbemutató is szerepelt a programban az előadások mellett. A „…hős Váradról mit tudnak a falak?” Nagyváradi épületdíszek című album – melyet Péter I. Zoltán helytörténész méltatott – anyagát Voiticsek Ilona és Voiticsek Árpád fényképezte és szerkesztette elsősorban azért, hogy közkinccsé tegyék szülővárosuk sok esetben rejtett szépségeit. Egy korszak ízléséről, világszemléletéről tanúskodnak szerintük a stukkódíszek, domborművek, címerek, a mosolygó arcok és a félelmetes tekintetű őrző-védő oroszlánfejek. Érdekes megfigyelni, hogy alig találunk ismétlődő formákat, mely tény a korabeli mesterek, tervezők, építészek, szobrászok és háztulajdonosok igényességéről és szakmai hozzáértéséről tanúskodik.

A Kisszántó és Nagyszántó párhuzamos története alapításuktól a 19. század végéig című kötet a Kupán Árpád–ifj. Németi József szerzőpáros munkája, mely „az itt lakók örömére és tanulságára” készült.

Forrás: B.N.