November 10-én tartják az elnökválasztást, ha pedig akkor egyetlen jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével. Az erről szóló határozatot keddi ülésén fogadta el a bukaresti kormány. Az alkotmány ugyanis csak az elnöki mandátum ötéves időtartamáról és kezdetének időpontjáról rendelkezik, az elnökválasztás időzítéséről nem. A novemberben megválasztandó román államfő december 21-én lép hivatalba, ekkor jár le ugyanis a tisztségben lévő elnök ötéves mandátuma. A november 10-i dátumot az állandó választási hatóság javaslata alapján, a belügyminisztérium kezdeményezésére tűzte ki a román kormány. Klaus Johannis államfő felszólításának eleget téve múlt heti rendkívüli ülésszakán a parlament a külföldi voksolást megkönnyítő törvényt szavazott meg. A külföldi választókörökben ezentúl nemcsak a voksolásra a belföldiek számára kijelölt vasárnapi napon, hanem az azt megelőző pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők. A kihirdetésre váró jogszabály – előzetes regisztrációhoz kötve – az elnökválasztásra is kiterjeszti a levélben történő voksolást, amelyet 2016-ban a parlamenti választások alkalmával vezettek be. Johannis már bejelentette, hogy második mandátumra is pályázik az idei elnökválasztáson. A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt augusztus 3-án tartandó kongresszusán dönt arról, kit indít az elnökválasztáson. Az elnökválasztásnak legalább akkora jelentősége van, mint a parlament megválasztásának. A közvetlenül megválasztott államfőnek ugyanis nemcsak jelképes szerepe van, hanem tényleges hatalommal bír számos fontos tisztségviselő – köztük a miniszterelnök, a titkosszolgálati vezetők, a vezérkari főnök vagy ügyészségi vezetők – kinevezésénél. – MTI