Gyakori a romániai közbeszédben a magyarellenes gyűlöletbeszéd, az anyanyelv- és jelképhasználatot, az egyéni és közösségi jogokat korlátozó intézkedések és megnyilvánulások mind a politikai diskurzusban, mind a médiában – állapította meg a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance – ECRI) szerdán közzétett országjelentésében. Klaus Johannis államfő a pápa jelenlétében ismét példaértékűnek nevezte Romániát a kisebbségi kérdés kezelésében, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság országjelentése azonban rácáfol erre és a magyar közösség elleni hátrányos megkülönböztetésekre is felhívja a figyelmet – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A szövetségi elnök azt követően fogalmazta meg véleményét, hogy a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance – ECRI) közzétette Romániáról szóló országjelentését. Az RMDSZ közleménye szerint az elnök rámutatott: a többség és kisebbség viszonya biztonságpolitikai kérdés is. A kisebbségi kérdés rendezése nélkül nincs tartós béke, és – ahogyan ez a jelentés is igazolja – visszatérő társadalmi feszültséghez vezet ennek elmulasztása – hangsúlyozta Kelemen Hunor. A közlemény szerint az ECRI jelentése megemlíti, hogy a romániai politikai diskurzusban gyakori a magyarellenes gyűlöletbeszéd, főként az autonómia, valamint a székely zászló és egyéb szimbólumok használata kapcsán. Példaként említi Mihai Tudose volt miniszterelnök 2018 januári kijelentését, amikor egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, hogy felakasztaná azokat a székelyföldi elöljárókat, akik kifüggesztik a székely zászlót a közintézményekre. – agerpres.ro/Közlemény