Elfogadta szerdán este a képviselőház a vészhelyzetet szabályozó törvényt. Ez feljogosítja a kormányt arra, hogy különböző korlátozó intézkedéseket hozzon a vészhelyzet ideje alatt. A gond csak az, hogy jogszabály leghamarabb hétfőn lép hatályba, a szükségállapot pedig csütörtök éjfélkor lejár, és még mindig nem világos, lesz-e jogalapja a hét végén a kijárás és a gyülekezés bármiféle korlátozásának. Ismertetjük a törvény fontosabb előírásait. A vészhelyzetet a kormány rendelheti el a belügyminiszter javaslatára, legtöbb 30 napos időtartamra, amelyet további 30 nappal meghosszabbíthatnak. A vészhelyzet elrendelhető az ország egész területére vagy csak bizonyos településekre. Ha a vészhelyzetet az ország területének legalább felére rendelik el, ezt a parlamentnek is jóvá kell hagynia öt napon belül. Ha a törvényhozás elutasítja a vészhelyzet jóváhagyását, az azonnali hatállyal megszűnik. A parlament módosíthat a vészhelyzet idején elrendelt kormányintézkedéseken. Kinyithatnak a vendéglátóipari egységek teraszhelyiségei. Kinyithatnak azok a 15 ezer négyzetméteresnél kisebb bevásárlóközpontok, amelyek üzlethelyiségei egyenként 500 négyzetméteresnél kisebbek (a mallok többsége teljesíti ezt a feltételt). A közintézmények és hatóságok által kibocsátott okmányok érvényessége nem jár le a vészhelyzet ideje alatt, illetve a vészhelyzet megszűnése után további 90 napig. Engedélyezett a polgárok intézményes karanténba helyezése és az otthoni elkülönítésük. Korlátozható a gyülekezési jog: betilthatók a tüntetések, menetelések, népgyűlések. Betilthatók a zárt térben szervezett kulturális, sport, tudományos és vallásos események, összejövetelek, például a koncertek, misék, istentiszteletek. A tömegközlekedési eszközök használata korlátozható (például korlátozott számban szállhatnak fel utasok egy járműben), illetve bizonyos feltételekhez (például maszk viseléséhez) köthető. Korlátozható vagy betiltható a lakosság szabad mozgása a településeken belül vagy települések között, esetenként naponta egy idősávban. Vesztegzár alá vonhatók épületek, települések vagy akár egész régiók. Korlátozható vagy betiltható a légi, közúti, vasúti, tengeri vagy folyami közlekedés, esetenként naponta egy idősávban. Ideiglenesen bezárhatók határátkelőhelyek. Felfüggeszthető bizonyos intézmények és gazdasági egységek tevékenysége. Engedélyezhető az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, fogászati rendelők, szépségszalonok, ruhatisztítók, optikai üzletek megnyitása. A vásárlók, vendégek, ügyfelek kötelesek maszkot viselni ezekben a létesítményekben. A kollektív munkaszerződések érvényessége nem járhat le a vészhelyzet ideje alatt, illetve a vészhelyzet megszűnése után további 90 napig. A kényszerszabadságra küldött alkalmazottak az év végéig megkaphatják a bérük 75 százalékát állami támogatásként. A 12 évesnél kisebb gyermekek szülei gyermekfelügyeleti szabadságra jogosultak a vészhelyzet ideje alatt. A felsőoktatási intézményekben engedélyezett a hallgatók online záróvizsgáztatása. A különleges vészhelyzeti bizottság engedélyezheti az edzéseket, edzőtáborozásokat és sportversenyeket, illetve a különböző sportlétesítmények használatát; ezeket a tevékenységeket a sport- és az egészségügyi minisztérium közös rendeletben szabályozza. A különleges vészhelyzeti bizottság jóváhagyásával a helyi hatóságok kötelesek megnyitni a parkokat és az önkormányzat által működtetett szabadtéri sportlétesítményeket a lakosság számára. A vészhelyzet ideje alatt engedélyezhető a múzeumok, könyvtárak, koncert- és előadótermek, művelődési otthonok és más kutlurális intézmények tevékenysége a kulturális minisztérium és az egészégügyi tárca közös rendeletében rögzített szabályok alapján. – agerpres.ro