Magyarország és Lengyelország nem szavazza meg a 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetést és a helyreállítási alapot, ha a jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek kifizetését. Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét levélben tájékoztatta arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután. A júliusi uniós csúcstalálkozón elért kompromisszumot és az Európai Unió alapszerződését is sértené, ha jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós pénzeszközök kifizetését – hangoztatta Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője. Szerinte ez “teljes mértékben az uniós hivatalnokok és politikusok önkényén alapulna. Semmiképpen sem egyezünk bele az alapszerződés megsértésébe és az EU-n belüli zsarolásba sem” – szögezte le. Ha Magyarország vagy Lengyelország megvétózza az uniós költségvetést, akkor az válságot jelent Európa számára – mondta névtelenül egy magasrangú uniós forrás a Reutersnek. Ha nem sikerült elfogadni a megállapodást, akkor nem csak az Unió hétéves költségvetése, hanem a nyáron tető alá hozott 750 milliárd eurós válságalap is veszélybe kerülne, ami főleg a déli periféria országok számára lenne fájdalmas – idézte az uniós forrást a portfolio.hu. – maszol.ro