Az elhízás globális szintű krónikus betegség, amely az 1980-as évek óta megduplázódott, 1975 óta pedig világszerte megtriplázódott. Ma a populáció 65 százaléka olyan országokban él, ahol az elhízás évente több ember halálát okozza, mint az éhínség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint felnőtteknél a 18,5 és 24,9 közötti testtömegindex érték (BMI) számít normálisnak (ez alatt soványságot jelent), efölött 30-as testtömegindexig túlsúlyosnak, 35-ig elsőfokú elhízottnak, 40-ig másodfokú elhízottnak, 40 felett pedig súlyosan elhízottnak tekinthető egy személy. Egy romániai felmérés (PREDATORR) szerint a 20 és 79 év közötti felnőtt lakosság 31,4 százaléka van elhízva. Közülük 21,5 százalék elsőfokú elhízottnak számít, 7,2 százalék másodfokú elhízottnak, 2,7 százalék pedig súlyosan elhízottnak. Továbbá Románia lakosságának 34,6 százaléka túlsúllyal küzd, ami tehát azt jelenti, hogy 10 emberből 6 valamilyen fajta súlyproblémával küzd. A cukorbetegség kialakulásának kockázata 42 százalékos azoknál a nőknél és férfiaknál, akiknek testtömegindexe 35-nél magasabb. A magas vérnyomás a férfiaknál 2,5-szer, a nőknél háromszor gyakoribb elhízás esetében. Emellett az elhízott férfiak 42 százalékának, az elhízott nők 38 százalékának magas a vérnyomása. Továbbá szív- és érrendszeri betegségeket, cukorbetegségeket, endokrinológiai betegségeket is okohatznak a súlyproblémák, valamint pszichikai hatása is lehet, depressziót, alacsony önbecsülést okozhat, részletezte Mihaela Posea szakorvos a Mediafaxnak. Az elhízás leggyakoribb oka a nem megfelelő kalóriabevitel, illetve az ülő, mozgásszegény életmód. – Mediafax