Milyen szokások kötődnek a karácsony idõszakához a Föld különböző pontjain? A karácsonyi ünnepek évszázadokig a Húsvét árnyékában álltak. Csak a XIX. századra vált Európa-szerte a karácsony az első számú keresztény ünneppé. A Karácsony szó eredete a magyar nyelvben. ’Karácsony’ szavunk a ’kerecsensólyom’ szavunkból eredhet, annál is inkább mert a Székelyföldön szokás volt, hogy Karácsony napján kerecsensólymokat engedtek szabadon. A kerecsensólyom nálunk magyaroknál ősidők óta szent madár (turul), a fényhozó madarunk, amely a szentlélek jelölője is.

1245-ben Dala fia Undo perében így vallotta Rufus segesvári polgár: „Krisztus születése ünnepén a régi magyarok, a sólyom ünnepét tartják”.
Olaszországban a hagyomány szerint egy jóságos boszorkány, Strega Befána osztogatja a gyerekeknek az ajándékokat. Befána gyermektelen özvegy volt, aki a három bölcs útjába került a Krisztus gyermekhez vezető útjukon. Amikor megkérdezték tőle, merre van Betlehem, túlságosan lefoglalta a takarítás, elküldte őket, viszont hamarosan rájött, mekkora hibát követett el, és elindult megkeresni a kis Jézust. A mai napig keresi és Vízkereszt napján, azaz január 6-án, házról-házra jár, ajándékokat osztogatva a jó gyerekeknek.
Spanyolországban, Mexikóban, Puerto Ricóban és Dél-Amerikában, a három királyok, más néven a bölcsek visznek karácsonyi ajándékokat a gyermekeknek.
Svédországban a jó gyerekeknek a Mikulás, a Jultomten egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat. Szánján repülve érkezik, melyet Thor, a mennydörgés istenének kecskéi húznak. A Juul Nisse nevű manók egész évben a családok padlásain rejtőzködnek, és alig várják, hogy segíthessenek a Mikulásnak.
A finnek Mikulás érkezése előtt szaunáznak egyet. Finnországban a Télapó, Joulu Pukki Rovaniemi városában él. Saját irodával és postabélyegzővel rendelkezik, hiszen a gyerekek ilyenkor levelekkel halmozzák el. A karácsonyi menü lazac, sajtleves, sült rénszarvas, majd desszertként tejszínes szilvakrémet fogyasztanak.
Ausztriában és Svájcban a Christkindl, vagy a gyermek Jézus érkezik az ajándékokkal. Néhány városban a gyerekek a Szent Gyermeket várják, máshol pedig Christkindl (egy szép angyal) száll alá a mennybõl és lepi meg a gyerekeket.
Írországban, mielőtt misére indulnának, érdekes szokás, hogy a Télapónak sört vagy whiskyt és rétest, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát készítenek ki az ajtó elé.
Ausztráliában, ezen a távoli földrészen is megünnepli a Karácsonyt a keresztény hagyománnyal rendelkező lakosság, még ha az a déli féltekén a nyár kellős közepére esik is. Az ausztrálok is állítanak fenyőfát, igaz ez többnyire műfenyő. Náluk is van esténként szentmise és ajándékozás.
Izlandi nyelven a karácsony Jol, ami a Jolasveinarnak nevezett manóktól ered. Izlandon egy legenda szerint 13 manócska rendszeresen megtréfálta és bosszantotta az embereket, leginkább a gyerekeket. De amióta megjelent a Télapó, azóta megszelídültek és ajándékokat készítenek a gyerekeknek.
Egy Simon András-idézettel szeretném zárni ezt a kis körültekintést, ezzel kívánva mindenkinek áldott, békés ünnepeket : „Ha a lelkünk egymáshoz ér, az adja az ünnep igazi értékét és melegét. Ha emellé szépen terített asztal társul, finom étkekkel, az emeli természetesen az ünnep fényét, de szeretet nélkül az anyagi világ értéktelen és elenyésző halmai lesznek csupán.”
Mészáros Klaudia