Közel százötven lelkes gyermek érkezett idén is az Adventi Érmelléki Fonóba, hogy betekintést nyerjen a régi mesterségek világába. A december 9-én hatodik alkalommal megtartott hangulatos eseménynek az előző évekkel ellentétben a Nagykágyai 1-es Számú Technológiai Líceum szolgált helyszínéül. Az iskola folyosója és osztálytermei különböző mesterségek tárházává alakultak, ahol a fiatalok felfedezhették mindazokat a mesterségeket, melyek felmenőinktől maradtak ránk. Az Adventi Érmelléki Fonó különlegessége, hogy idén a házigazda szakiskola tankonyhája hagyományőrző disznótorozásnak is otthont adott. Itt a székelyhídi Zajgó Néptánccsoport tagjai, telegdi, valamint szegedi néptáncos társaikkal közösen ismerkedhettek meg ennek a téli hagyománynak a fortélyaival.

A karácsonyi dallamok mellett a tantermeket és a folyosót hamar megtöltötte a lelkes gyerekzsivaj is, hiszen tanítóik kíséretében közel százötvenen tértek be idén a fonóba.

A bejáratnál a nagyváradi Gedeon Zoltán, a rovásírás szakértője ismertette meg főleg a nagyobb hallgatósággal a rovásírás rejtelmeit és érdekességeit.  Odébb hangos kopácsolás közepette fafaragások készültek a székelyhídi Szabó Ferencz türelmes irányítása mellett. Kicsivel arrébb Szücs-Pap Enikő tanárnő vezetésével a gyerekek karácsonyi hangulatot idéző kavicsokat festettek. S bár a kavicsfestés nem tartozik kifejezetten a régi mesterségek sorába, mégis helye volt ezen az adventi eseményen, mert egyrészt nagy népszerűségnek örvendett a gyerekek körében, másrészt összehozta az embereket ezen a téli napon, pont ahogy azt az egykori fonók tették.

A Kolozsvárról érkező Urák Judit, valamint lányai, Boróka és Bolgárka asztalánál a nemezelés többféle technikáját, illetve a körmöcskézést, azaz a zsinórkötést látthatták és próbálhatták ki a gyerekek. Braun Ildikó asztalánál türelmes magyarázatainak kíséretében színesebbnél színesebb fonalakból apró horgolt alkotások, fonalkarkötők készültek.  Az egyik osztályteremben finom mézeskalácsokatkészítettek a gyerekek a pedagógusok segítségével, saját fantáziájuk szerinti díszítéssel. Egy másik teremből virágillat áradt, itt a székelyhídi Ovlachi Hajnalka vezetésével szappankészítéssel és ezek úgynevezett dekupázs, azaz szalvétatechnikával díszítésével ismerkedtek meg a gyerekek.

Kicsit maszatosabb mesterség során egyszerű agyagtömbből készíthettek szimmetrikus kis mécseseket a gyerekek László Attila fazekasmester, keramikus irányításával, valamint ugyanitt Attila felesége, László Emese a gyurmafigurák elkészítésében segédkezett.  Akik elfáradtak, azok pedig leülhettek a folyosó másik végében szalmabálákra, és akár a kukoricamorzsolást is kipróbálhatták Nagy Attila jóvoltából.

A Búzavirág Asszonykórus nagymamái közösen mutatták meg a legfiatalabbaknak, hogy hogyan is készül az ünnepi húsleves elmaradhatatlan hozzávalója, a csigatészta, amelyet jótékonysági célra idén a Dévai Szent Ferenc Alapítvány részére ajánlottak fel.

Az idei fonó alatt számos önkéntes segített abban, hogy a programok gördülékenyen menjenek. Köszönet a foglakozások mestereinek, a pedagógusoknak, és mindazoknak, akik hozzájárultak az idei esemény sikeréhez. Az esemény a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány támogatásával, valamint a székelyhídi polgármesteri hivatal partnerségével az Ér Hangja Egyesület szervezésében valósult meg.


Írta: Ér hangja