Technológia- és műszakirajz tanár volt, maguk között csak Flórinak nevezték a kollégák. Nagyon jó barátja volt Gyuri, a számtantanár. Szabadidejükben sokat iszogattak együtt, főként kisüstit, amit hol egyik, hol másik kínált fel. Iszogatás közben gyakran össze is vitatkoztak, de hamar meg is békéltek egymással. Szakmai kérdésekben hajthatatlanok és befolyásolhatatlanok voltak, ha tehették, el is kerülték az ilyen vitákat. Flóri megkövetelte diákjaitól a jó és pontos munkát, pályafutása alatt nem is igen volt olyan diák, aki tízes osztályzatot kapott volna tőle. A legtöbb diák műszaki rajzát csak elégségesre értékelte, sokét elégtelenre. Kétszer-háromszor kellett elkészíteni a munkát, míg meg volt vele elégedve…Éva szinte minden tantárgyból kiváló tanuló volt, a tanárokkal szemben különösen tisztelettudó, rendes leány. Flóri elégtelennel értékelte munkáját, amit nemcsak érdemjegyben, de szöveges megjegyzéssel is „megörökített” a leányzó munkáján! Gyuri szerint Éva munkája nem is volt olyan rossz! Ő volt az osztályfőnöke, felbíztatta az elkeseredett leányt, hogy majd beszél ő a tanárral, kiigazítható még az az osztályzat! Szólt is neki, amiből majdnem veszekedés kerekedett közöttük! Éva új rajzot kellett készítsen, amire éppen csak megkapta az átmenő osztályzatot.Eljött a tanév vége. Mindenki a végzős osztályok utolsó kicsengetésére készülődött: tablóképet készítettek, éjjelizenét adtak a tanároknak, majd következett az „utolsó kicsengetés”, a ballagás és a bankett, melyre minden tanár hivatalos volt. A nagy estén koccintgatás: tanár-tanárral, tanár-diákkal! Eközben tudódott ki, hogy a két jó barát min veszett össze. Flóri és Gyuri igazából csak ezen az estén békült ki egymással. Gyuri nevetve mesélte el, Flóri felé biccentve, hogy Éva rajzán vesztek össze:– Tudod, te nagyokos, hogy Éva második rajzát, amire te csak elégségest adtál ki készítette?– Nem tudom, de elárulok nektek egy nagy titkot! – mondta rejtélyesen Flóri a társaságnak. – Lehet, jobb jegyet is adhattam volna a rajzra, de én így adom a jegyeket: a 10-es a Jó Istené, a 9-es a volt tanáromé, a 8-as az enyém, így a diákomnak csak a 7-es, vagy annál rosszabb osztályzat marad!Egy pillanatig csak nézték Flórit, aztán nagyot nevettek rajta. Gyuri odafordult Flórihoz és így szólt hozzá:– Én is elárulok neked egy nagy titkot. Azt a rajzot Éva nagybátyja készítette, aki osztályvezető mérnök a minisztériumban! Kicsit melléfogtál a rajz értékelésében!Ennek hallatára kicsit alábbhagyott Flóri fölényeskedése. A történetet talán még ma is mesélik egymásnak a kollégák, főleg a fiatalabb, tapasztalatlanabb kollégáik okítására…

 

Forrás: Nánási Zoltán:Egykori székelyhídi történetek,mindennapi apró villanások, anekdoták