Európai gasztronómiai körkép kultúránk megőrzése érdekében

Sikeresen lezajlott a Ér hangja Egyesület második Erasmus+ projektje augusztus 22–28. között Székelyhídon, melyre négy országból érkezett összesen harminc fiatal.

A bulgáriai, magyarországi, felvidéki és romániai résztvevők a program ideje alatt megismerkedtek a képviselt országok egy-egy nemzeti ételének elkészítési módjával, ezáltal megismerve egymás országát, kultúráját és egymást is. Az ifjúsági csereprogram első napján a résztvevők magával a projekttel, a heti tennivalókkal, az Európai Unió Erasmus Plus programjával, a várossal és egymással ismerkedtek. Egymás nevét játékokon keresztül tanulták meg, illetve felmérték azt is milyen elvárásokat, reményeket fűznek a rendezvényhez és saját magukhoz is a részvételt illetően.

Második nap következett a program izgalmasabb része, a jelenlévők bemutatták a saját étkezéssel kapcsolatos hagyományaikat és az országukra jellemző ételeket, készítettek egy ételtérképet, majd kevert csoportokban beszélgettek, ötleteztek olyan lehetőségekről, amelyek által jövedelemhez lehet jutni a gasztronómiai ismeretekkel.

Fotózott ételkészítés
A kultúrák közötti ismerkedésen kívül a szervezők által kitűzött fő cél az volt a program megvalósításában, hogy a fiatalok valamilyen maradandó, hosszú távon hasznosítható tudással térjenek vissza hazájukba. Lévén az Ér hangja médiaegyesület és hogy a gasztronómiához kötődött a kitalált program, a szakmai rész az ételfotózásban és a főzések folyamatának videózásában teljesedett ki. A szervezők a saját egyesületük szakértőinek segítségére alapoztak, hogy vezessék az ételfotózó műhelymunkát és a főzőworkshopokon történő filmezést. Először is az elméleti információk átadása zajlott le, az fotós-videós alapszabályok és ismeretek felsorolása, majd a fiataloknak lehetősége nyílt, hogy gyakorlatban is kipróbálják a tanultakat. Minden csoport a különböző országokból elkészítette a nemzete jellegzetes hagyományos ételét, a többi csoport pedig fényképezte, filmezte a folyamatot, és végül számítógépen szerkesztette a felvett anyagot. Az egész folyamat kétségtelen hasznossága abban is megmutatkozik, hogy a történéseket a fiatalok megörökítették, illetve az egyesület a világhálón elérhetővé tette mindenki számára.

Finomságok tárházai
Mivel a hagyományosság és az étkezés fontos kulcsszavai voltak az egyhetes programnak, a fényképezőgéphez és videókhoz kapcsolódó programokon kívül a résztvevők meglátogattak két élelmiszeri kistermelőt is a szervezők jóvoltából. Elsőként Érolasziban jártak Csomaközi László és kedves családja fóliaházas kertészetében, ahol a látogatók bejárhatták a kertészetet széltében-hosszában, illetve meg-megállva a kialakulás történetéből és a kertészet működéséből hallhattak részleteket. A külföldi fiatalok rácsodálkoztak a modern biztonsági rendszerre, a hatalmas növényekre, néhány számadatra is, de a látogatás csúcspontja mégis az volt, amikor megkóstolhatták az egyenesen a tövekről szakított zöldségeket, gyümölcsöket. A szívélyes vendéglátás után már nem is volt olyan nagy a honvágy. A hét egy másik napján Hegyközszentmiklóson járt a résztvevők csoportja, ezúttal a Tolvaj házaspár fogadta nagylelkűen az ifjakat, akik egy valódi buja kis paradicsomba csöppentek.

A gazdag, zöldellő konyhakert sok új ismeretet ígért, amelyet a vendéglátók át is adtak tolmácsolás segítségével. A főlátványosság azonban abban állt, hogy betekintést nyerhessenek a résztvevők a hidegen sajtolt olajak és a hagyományos módon őrölt lisztek készítésébe. Megismerték az olajprést, amellyel tök-, kender-, szezám- és még számos magból jótékony hatású, sőt, elixír kategóriájú olajakat állítanak elő Tolvajék. Ezután következett a kis fából készült malomszerkezet, amelyben valódi malomkővel állítanak elő teljes kiőrlésű lisztet, korpát, és egyebeket. A szakmai rész után a fiatalokat újabb kóstolgatás várta, ugyanis kipróbálhatták az olajakat a teljes kiőrlésű lisztből készült lángossal, és más hagyományos módon készült, egészséges finomságokat is.

Nemzetek együtt
Hogy minél jobban megismerjék a képviselt nemzetek egymás kultúráját, minden este volt egy nemzeti kulturális est, amelynek keretében minden ország csoportja bemutathatott meséket, taníthatott énekeket, táncokat a többieknek, pörögtek látványos országimázs videók, de terítékre kerültek a legnépszerűbb italok, édességek, nassolnivalók. Így megtudtuk, hogy nem csak Skóciában, de Bulgáriában is jellegzetes hangszer a bőrduda, ittunk szlovák kofolát, kolbászos katonákat csemegéztünk a magyaros Erős Pista társaságában, a román esten pedig pingvintáncot jártunk.
A program egyértelmű célja tehát az volt, hogy a fiatalok maradandó élményekkel, hasznos ismeretekkel a hátizsákjukban térjenek vissza hazájukba. Ennek érdekében a projekt az Európai Unió Erasmus+ programjának támogatásával valósult meg.

További részletek:Európai gasztronómiai körkép