Hazai és magyarországi szakemberek a zsűriztek az érmelléki nedűk vetélkedőjén

Az érmelléki nedűk minőségi és mennyiségi fejlődést mutatnak – vélik egybehangzóan a február 27-én huszonkettedik alkalommal megrendezett, 144 nemes italt felvonultató székelyhídi borversenyen megjelent szakemberek. Az egymást régi ismerősökként köszöntő borászok nótaszóval kísért napjába a vetélkedő és a finomságokkal telt asztalok mellett zajló szakmai jellegű beszélgetéseken kívül a Szent Vince-emléktábla koszorúzása és bál is helyet kapott.

Itt-ott még tócsatükörben nézelődtek a bárányfelhők, a szántások páraleheletbe burkolóztak az előző napok esőzései után. Rügyfakasztó reggeli napsütésben érkeztünk a székelyhídi Kovács Lajos borlovag szőlőstanyájához. 2014 óta, a borversenyek alkalmával a birtok egyfajta zarándokhellyé vált, amióta Szent Vincének, a borászok égi támogatójának emléktábláját felavatták. A márványlapon a bor örökkévalóságára utaló Hamvas Béla-idézet olvasható: „Végül is ketten maradnak: Isten és a bor”. A mártírhalált szenvedett szent Franciaországban a legnépszerűbb, de Rómában is három templom viseli a nevét. A borászattal való összefonódása nevének népies etimológiájával magyarázható: Vin-Cent (azaz százszoros bor).

Az emléktáblánál Bozsoky Jonathán Benjámin helyi református segédlelkész a János evangéliumának 15. részéből vett igeverseket bontotta aktuális üzenetté, Jézusnak a szőlőtőről és a szőlőveszőről vett példázatát idézte. Arra intett, hogy legyünk termést hozó szőlővesszők, mert „amely vessző nem terem gyümölcsöt, az kivágattatik és tűzre vettetik”. Szent Vince hagyományára utalva reményét fejezte ki, hogy az idei év bő termést hoz. Az esemény záróakkordjaként elsőnek Béres Csaba polgármester helyezte el koszorúját az emlékhelyen, majd az Európai Borlovagrend Érmelléki Légátusának nevében Kovács Lajos, Dorin Popa és Rittner Tibor. A székelyhídi borászok képviseletében Murgui Gabriella, Czapp Árpád és Hasznosi Sándor hasonlóképpen főhajtással tisztelget a védőszentre utaló tábla előtt.

Munkálkodott a zsűri, szólt a muzsika
Székelyhíd városa az Érmelléken elsőként hívta huszonkét évvel ezelőtt borviadalra a borászokat, messze megelőzve ezzel a térség híres szőlőtermelő településeit. Az első évek próbálkozásai nyomán immár nemcsak a borok minősége, de a szervezés is sokat javult. Köszönhető mindez a szervezők (Czapp Árpád, Erdei Tamás, Hasznosi Sándor, Kovács Lajos, Murgui Gabriella és Páll Zsolt), akik minden apró részletre odafigyelve azon voltak, hogy a résztvevők tartalmasan szórakozzanak, szakmai tudásukat gyarapítsák.

Zsuri

Dorin Popa elnökletével ifj. Csávossy György, Kiss Zoltán, Szoboszlai Csaba, Szoboszlai Hilda és dr. Rakonczás Nándor látták el az ítészek feladatát. Az eseménynek otthont adó központi vendéglőben már kora délutántól jó volt a hangulat, sorra érkeztek a borászok és a szórakozni vágyó vendégek. Tapasztalataikat megbeszélték, tanácsokat adtak és kértek egymástól. Sokan régi ismerősökként köszöntötték egymást, hisz számtalan borversenyen találkoztak már a gazdák. Meghányták-vetették a szőlőgondozás fortélyait, a legújabb borászati technikákról folytattak eszmecserét. Miközben a zsűri lázasan dolgozott a pincemély rejtette napsugárhordozó titkok bukéját, zamatát minősítve, illatok dömpingje áradt a csodahordozó nedűkből. A zenészek is megérkeztek, nótaszó röppent, érzelmek suhantak, falakon csapódtak elveszettnek hitt régi dallamok. Az ifjúságot, a katonakort, az első szerelmet hozta vissza kötélhossznyi villanásra, mozdulatok, hangok, képek vibráltak, lélekkapukat sarkig kitárva. Majd gasztronómiai ínyencségek rántottak viszsza a zene sugallta révületből: csinos lányok finom étkekkel sürögtek az asztalok körül. Tepertő, hurka, kolbász, bőrsajt és más finomságok kellették magukat, hogy hörpintésnyi bor után, néhány óra multán finom vacsora keltse az ingert.

Két falatozás között a nagyváradi MM Pódium művészei A bugaci határban címmel adták elő szórakoztató műsorukat.

Több résztvevő, jobb minőség
Az eredményhirdetés előtt városunk polgármestere, Béres Csaba köszöntötte a zsűri tagjait, akiknek szakmai elismertsége tovább emeli a székelyhídi borversenyek rangját. A borászoknak sikeres évet, jó bort, egészséget és kellemes estét kívánt az elöljáró. A zsűri több tagja is véleményezte a bemutatott italokat, a jövőre nézve tanácsokkal látták el a jelenlévőket. Dorin Popa zsűrielnök úgy vélte, hogy a közös fellépés segítheti a gazdákat a továbblépésben. Egyesületbe tömörülve van esély a fejlesztésekre, a szükséges támogatások megszerzésére. A piacon a silányabb minőségű külföldi borok vannak túlsúlyban. Az érmelléki borok egyik kitörési lehetősége a faluturizmus révén válhat lehetségessé – mondta a szakember.

Csávossy György elmondta, hogy zsűritagként tizenöt éve ízlelgeti a borokat. A minőségi fejlődés az adott lehetőségek között a maximumot érte el. Innen már csak komoly technológiai „bevetés” révén lehet tovább lépni – vélekedett.

A Debrecenből érkezett dr. Rakonczás Nándor szintén a borminőség fejlődését ecsetelve elmondta, hogy egyre erősebb a mezőny, a Székelyhídon tapasztaltak jellemző a cívisváros környéki borcsatákra is.

Az okleveleket, serlegeket a szervezők nyújtották át az arra érdemesítetteknek. Míg az elmúlt évben 120 borminta került a zsűri asztalára, addig az idén 144 itókát versenyeztettek. Fehér száraz borból 74, fehér aromásból 30, míg vörös nedűből 40 borféleség várt az „ítéletre”. A minőségi fejlődés a legutóbbi megmérettetéssel összehasonlítva is nyilvánvaló, míg 2015-ben 39 aranyminősítést osztottak ki, addig az idén 51 borminta került a legkiválóbbak közé. Ez a minőségi ugrás az ezüstkategória esetében is tetten érhető. A legmagasabb pontszámot, a tavalyi eredményét hozva, ezúttal is a bihardiószegi Fábián Tibor érte el, sauvignon petit borával.

Az abszolút győztes javított egyéni rekordján, 19,53 pontszámot kapott a maximálisan elérhető 20-ból. A rangsorolásban a szintén bihardiószegi Tolnai László következett, majd pedig a Nagykárolyból érkezett Ioan Jugrestan vehette át a megérdemelt díját, akit az érmihályfalvi Kovács Zoltán és a bihardiószegi Hegedűs István követett a pontozásban. Az idén első alkalommal kiosztott, a legmagasabb pontszámot kapott érmelléki bornak kijáró díjat értelemszerűen szintén Fábián Tibor vehette át. A borlovagrend a legjobb eredményt elérő rendi tagokat jutalmazta. Fábián Tibor a kerámiából készült nagyharangra lett érdemesítve, míg a díj kisebb változatát Tolnai László vihette magával. A székelyhídi születésű, Magyarországon élő Mihály Gábor szobrászművész által alkotott vándordíjat, a Miskakancsót a legmagasabb pontszámot elérő Székelyhídon termett bor gazdája kapta. Ezúttal a borászok kedvencét, Hamvas Béla portréját mintázó Miskakancsónak az érmihályfalvi Kovács Zoltán örülhetett. A díj megnevezése is sokatmondó: Hamvas fürt díj. (A díjazott ugyan nem helybéli lakos, de szőlősterülettel rendelkezik Székelyhídon.)

Az eredményhirdetés után még nem ért véget az izgalom, a tombolasorsoláson több értékes tárgyat lehetett nyerni. Ahogyan elcsitultak a szakmai beszélgetések, kezdetét vette a bál.

Kellemes zene, suhanó párok, jó hangulat kergette az estét. Messzi falvakban már kakasok kukorékoltak, szaxofon búgva andalított.


Írta: D. Mészáros Elek