Bemutatták Német Andrea tanítónő Világvége ábécé című verseskötetét a székelyhídi múzeum épületében november 21-én. A egybegyűlt irodalomkedvelőket Gavrucza Tibor, a Bihar Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke köszöntötte, és méltatta a kötetet, majd Erdei Ferenc tanító szólt néhány szót a megjelent alkotásokról. Hangsúlyozta, hogy a kötet bemutatásának időzítése Ady Endre születésének évfordulója környékére nem a költőóriás és a kezdő költő, a versek közötti összehasonlítás, hanem tisztelgés a nagy előd emléke előtt. „Aki kézbe veszi e kötetet, és elolvassa a verseket, maga is tapasztalni fogja a meglepő kettősséget, a szélsőséges hangulatokat, a szinte már-már két külön személyiség megnyilvánulásait. Egy dolog viszont nagyon fontos: minden gondolat és minden érzelem, amit a versek kifejeznek őszinték! A szerző nem titkol el semmit! Nyíltan vállalja örömeit, boldogságát, szerelmeit, de ugyanilyen nyíltan vállalja csalódásait, szenvedéseit, bánatát. A versekben az a meglepő, hogy ezek az érzések egyszerre vannak jelen szinte minden versben! Biztos vagyok benne, hogy aki elolvassa Német Andrea verseit, egy kicsit másként tekint majd a női lélek rejtelmeire, számunkra néha meglepő rezdüléseire! A kötetben megjelenő, hét csokorba kötött, 50 vers mindegyike meglepetést jelent az olvasónak” – mondotta.

 

Jagos Helén, a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum magyar szakos tanára, valamint Bertalan Hajnal végzős diák olvasott fel a kötet verseiből, aki a stílushoz illő Bródy- és Bikini-dalokat is előadott.
Az albisi születésű, de évek óta városunkban dolgozó Német Andrea pedagógus-költő arról beszélt – megemlítve elhunyt édesapját, akitől az irodalmi „vénát” örökölte –, hogy mi vesz rá egy fiatal nőt arra, hogy versírásra adja a fejét.
Reméljük, hogy e verseskötetnek lesz folytatása! Habár a költő a Híd vagyok… című verséből idézett, engedtessék meg e sorok írójának, hogy egy másik vers soraival zárja beszámolóját:
„Ez egy dal senkinek,
senkitől,
De mégis valakinek,
hát, Neked!

Nem szól semmiről.
Csak úgy…
De mégis valakiről,
hát Rólad.

Dalolom Neked.
Csak Neked!
De nem kell tudnia róla Senkinek!”

 

Fekete Evetke