Nagy érdeklődés mellett mutatta be pénteken a Griffiti Dráma- és Filmműhely A kockás kabát című filmjét a székelyhídi múzeumban. A Kovács Ildikó azonos című bábjátéka alapján idén készült tízperces rövidfilm vetítése után az érdeklődők interaktív, majd kötetlen beszélgetéseken társalogtak az alkotásról, a csoport múltjáról és jövőbeli terveiről a film ötletgazdájával és rendezőjével, Hevesi Zoltán István magyar szakos tanárral, a Griffiti vezetőjével, valamint a felvételt és a vágási munkát végző Kővári Szabolcs Olivérrel, a Sapientia-egyetem filmművészet, fotó és média szakos hallgatójával.

 

Ér hangja

 

Rejtett Kamera

 

A gyerekálruhától a felnőttkabátig

Grifitti: A kockás kabát (2011)

 

Örök emberi kérdéseket feszeget A kockás kabát 24 diákszereplőjének látszat és valóság, a vélt és valós értékek, az egoizmus és altruizmus között bejárt útja. A főmotívummá emelt ruhadarab jelentéstartalmának metamorfózisait megrázó mimikával ábrázolják a különben néma alakok.

 

 

Liszt Ferenc II. magyar rapszódiájának ritmusai között kezdetben azt hihetjük, hogy a kockás kabát, mint irigyelve vágyott státusszimbólum birtokosát követi csorda módjára a fülig mosolygó, „boldog” sereg. Ám a néző nemsokára kapcsol, hogy a diákok sminkmosolya hamis. Az istenítés korántsem annak szól, akire éppen ráhullik a csodaöltözék, hanem magának a ruhadarabnak. A felruházott, majd a ruhából kipenderített fiú vágyakozó felfelé pillantása vagy lánynak a megtáncoltatott üres kabátra eső ijedt tekintete iránymutató. Ők már sejtik, hogy amit addig igazságnak hittek, nem lehet való, diszharmonikus. Színlelt erényeik valójában álcázott bűnök – mondhatnák a nagy francia gondolkodóval, La Rochefoucauld-val együtt.

 

A többiek csak azután döbbennek rá helyzetük tarthatatlan voltára, amiután a kockás kabátot mohón ízekre szétszaggatják. Ami nemrég úri jelkép volt, az szétosztva mit sem ér, mélységesen negatív, kiüresedett. A ruhadarabokat csalódottan eldobigáló fiúk-lányok kisompolygásával a modern vonalú, éles,elnagyolt vonású rajzok által határolt tér is személytelen ürességgé válik. (A filmet egyébként a Székelyhídi Ady Endre Kulturális Központ színpadán forgatták két éjszaka folyamán.)

 

 

És éppen ez a kiüresedés teszi lehetővé a megváltást, az igazság felé fordulást, a szereplőkben lappangó pozitív erények győzelmét. Nincs visszaút, a megoldást nem a ruhacafatok egybevarrása jelenti, hanem a „jobb adni, mint kapni” erkölcsi magaslat felismerése. A kissé gyorsuló zenetempó mellett a teret újra elfoglaló, a kabátdarabokat egymás között osztogató fiatalok arcán lassan igazi mosoly dereng fel. Nem vetélytársak többé, nem céltalan gyerektömeg, hanem már szinte felnőttek, kik szembenéznek önmagukkal és csoportképbe állva valóban boldogan közvetítik felénk: megszületett a nagybetűs Közösség.

 

E.

 

 

A kockás kabát – a Griffiti Dráma- és Filmműhely filmje, 10 perc, 2011. Rendező: Hevesi Zoltán István. Eredeti forgatókönyv: Kovács Ildikó. Kép és vágás: Kővári Szabolcs Olivér. Zene: Liszt Ferenc/LAGQ. Szereplők: a Griffiti 24 diáktagja. Értékelés 1-5-ös skálán: 4.