A varázslat, aminek részese vagy

Minden résztvevő számára az év ünnepe lett a IV. Adventi Érmelléki Fonó

Mézeskalácsillat, mosolygó arcok, a felfedezés örömétől csillogó gyermekszemek, csilingelő hangok, türelemmel hozzáértéssel irányító felnőtt tekintetek… Nem, ez még nem Karácsony, hanem az Érmelléki Fonó, mely már négy éve szorosan hozzátartozik az advent időszakához. A székelyhídi múzeumba érkezőt varázslatos hangulat fogadta december 7-én, amit leírni hasztalan próbálkozás lenne, hisz a varázslat akkor történik meg, ha részese vagy.

Múltidéző mesterségek

A gondos kezek által berendezett, ünneplőbe öltöztetett Szent László-aulába lépőt Dormány Lajos makettjei fogadták, egy tornácos parasztházzal, csűrrel, szekérrel, működő kerekes kúttal berendezett tanya látványa idézte a nem is nagyon távoli múltat. Az aprólékos munkával készített modellekbe belefeledkező nézelődő fülét korongozógép hangja ütötte meg. László Attila fazekasmester, keramikus körül egész nap nagy csapat gyermek várt sorára. Irányításával a vizes, pacsmagos apró kezek érintése nyomán a forgó agyagtömb tányérkává változott. A masina mellett lévő asztalnál a „csak sárból” gyurmázni lehetett, két lépéssel továbbmenve a „szurkálók” munkálkodtak. Faragó Emese óvó néni felügyelete alatt a nemezelés technikájával ismerkedtek a gyermekek. A formára kerekített színes gyapjút mosogatószivacsra helyezve indulhatott az akció. A nemezelő tűvel addig kellett az anyagot szurkálni, míg az apró szálak tömörültek, így születtek a pöttyökkel ékeskedő karácsonyfadíszek.

A teret mézeskalács illata lengte be. A magokkal díszített harangocskák, csillagocskák, fenyőfák igen ízletesnek bizonyultak, készítésük fortélyait a létavértesi Rozsnyai István Muzeális Gyűjtemény munkatársai, Kővári Emese és Jenei Szabina hozták el és osztották meg. E csapat harmadik tagjával, Jenei Alexandrával az előbb szépen megfestett üvegekbe gyertyát lehetett önteni.

Nagyanyáink hagyatéka

A kukoricamorzsolás igen vonzó tevékenységnek bizonyult. Pár percre mindenki leült a Nagy Attila és családja adományaként érkezett szalmabálákkal berendezett sarokba, hogy kipróbálja ügyességét kézzel vagy fejtővel, a Vígh Viktória nagymamájától kapott tengerin.

Talán páran versenyre is keltek, ki a gyorsabb. Csuhéból apró bábok, fonatok készültek Bátori Szabolcs tanár útmutatásával. Fafaragó szerszámok kopácsolása jelezte az érdeklődést Szabó Ferenc választott mestersége iránt. Horgolni tanulhattak Braun Ildikótól és Major Anikó Ildikótól az arra vágyó kicsik és nagyok. Halmágyi Csaba festő, reklámgrafikus, népi bútorfestő biztos ecsetvonásaival korrigálva csinos tulipános, galambos, búzavirágos festett fakazetták születtek. A felvetett szövőszéken tarka szőnyeg készült, Balajti Irén türelmével és az egymást váltó gyermekek keze munkájával. Székely-Farkas Tia környezetünk megóvásának fontosságáról mesélt a gyermekeknek, miközben karácsonyi üdvözletek készültek papírmerítéssel. A merítő teknő ki sem látszott a körülötte állóktól. Aszalós Evelin a Take a book online könyvesbolt gyermek- és ifjúsági könyveit hozta kéz közelbe. Boros Ágota tanító néni ásvány- és kőzetékszer-készítő asztalánál festett száraztésztából gyöngysort lehetett fűzni, erre is akadt bőven vállalkozó. Már jól bevált munkamegosztással csigatészta készült. Volt aki gyúrta, nyújtotta, vagdosta, és akinek kedve tartotta, leülhetett sodorni. Köszönet jár Kaszonyi Eleknek és családjának, akik friss tyúktojással támogatták a csigatészta-készítést. A nagymennyiségű elkészült levesbe valót idén a székelyhídi baptista gyülekezetnek ajándékozták.

Önkéntesség – segíteni bárki tud

Az idei Adventi Érmelléki Fonó keretét az Ér Hangja Egyesület Erasmus Plus stratégiai partnerségi projektje adta. Az egyesület asztalánál Vígh Viktória és Csorba Roland segítségével fapálcika díszek készültek. Az önkéntes fiatalok a nap folyamán újra és újra körbejárva az asztalokat, lankadatlan szorgalommal s bájos mosollyal kínálták az Ér hangja-stúdió bögréiben gőzölgő teával, s szemezgetni való tört dióval a vendégeket. Sokan eljöttek, volt olyan tanító néni, akit osztálynyi kisdiákot kísért, egy seregnyi gyermek Edelényből érkezett, a Szent Miklós Görög Katolikus Iskolából. Ők a helyi Gyermek Jézus-otthon lakóinak hoztak karácsonyi ajándékot, és velük együtt jöttek el a fonóba. A nap folyamán tárt ajtókkal várta látogatóit a múzeum állandó kiállítása, megtekinthetőek voltak az érmelléki népi halászat és vadfogás eszközei.

Amikor a gyermekzsivaj elült, a foglalkozások mestereit terített asztal várta, de jutott az ebédből legalább egy tányér leves mindenkinek. A szervezőcsapat önbeteljesítő jóslatként könyvelheti el az eseményre való felhívás utolsó szavait (számunkra az év ünnepe lesz!), és bátran mondhatják, megérte a szeretettel hívás, várás, a rengeteg munka, ami e nap mögött áll, hisz valóban ünnepnap volt.

Az Ér Hangja Egyesület által negyedik alkalommal megszervezett Adventi Érmelléki Fonót idén a Bihar megyei Szociális és Közösségi Igazgatóság (DSC) támogatta.