Újabb értékes ismereteket szerezhettek azok az érmelléki szőlősgazdák, borászok, akik részt vettek a kétnaposra tervezett Szőlőmetszés és művelés módok, ezek hatásai az élettanra kurzuson február derekán. A tanfolyam elméleti részét a székelyhídi múzeum épületében tartották. Dr. Villangó Szabolcs, az egri Eszterházy Károly Egyetem adjunktusa előadásában ezúttal a szőlő élettanát ismertette a több mint harminc megjelent érmelléki gazdának. A kivetítőn megjelentek a szőlőrügyek állapotát ábrázoló képek. A metszés a szakszerűen válogatott szőlőtöveken, életképességük felismerése és koruk figyelembe vétele után kezdődhet el. Előbb egy rügyre, következő év tavaszán két rügyre, amiből két hajtás fejlődik, ezeket lehet vízszintesen jobbra-balra kötözni. A rákövetkező évben ebből a két elfektetett körülbelül hatvan centis vesszőből fejlődnek ki az új hajtások, s rá egy évre ugyanígy. Ezután alakítható a rövid- vagy a hosszúcsapos, esetleg a félszálvesszős váltómetszés. Az idősebb tőkénél is figyelmesen kell eljárni, nehogy sebet üssünk rajta alakításakor. A hallgatóság figyelt és jegyzetelt, de nem volt hiány a feltett kérdésekre adott válaszokban, célirányosan megfogalmazott magyarázatokban sem. Hogyan érdemes kötözni a vesszőket? Mi az előnye a hosszúcsapos metszésnek? Egy rügyet vagy két rügyet hagyjunk-e? – vetették fel többek között.

Fontos kérdések ezek, hisz a szőlőültetvényen a metszés az első lépés, amivel a szőlész a palackba kerülő bor minőségét meghatározza. A meghagyott rügyek számáról borvidéktől, termőhelytől és a tervezett minőségtől függően döntenek a szőlősgazdák.

Hogy az elhangzottaknak még használhatóbb tudásalapot biztosítsanak, a képzés másnapján, február 15-én Piheni Panni bihardiószegi szőlőjébe látogattak el a résztvevők. Ott Fendrik Zsókát, az egyetem munkatársát követve, metszőollóval a kézben gyakorlatba ültették a frissen szerzett ismereteket: hogyan kell a szőlőtőke növekedését mesterségesen szabályozni metszéssel, kötözéssel.

A februári kurzus a januári borászati alapismereteket biztosító képzés folytatása, amelyről előző számunkban számoltunk be. A továbbképzést az egri Eszterházy Károly Egyetem, a székelyhídi polgármesteri hivatal, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete, a Nagyváradi Borbarátnők Egyesülete szervezte.


Írta: Rupárcsics Judit Csilla