Vajon hogy alakult ki a szökőév? Miért kell elbonyolítani négyévente a naptárt? Miért épp februárhoz jön a plusz nap? Ki vezette be, milyen okból? – sokan teszik fel ezeket a kérdéseket. Az alapvető probléma abból fakad, hogy igazából 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc (365,2422 nap) egy tényleges, szoláris év hossza. Ennyi idő alatt kerüli meg teljesen a Föld a Napot.

Annak idején, i.e. 46-ban Julius Caesar, a híres római hadvezér és politikus egyiptomi tartózkodása során találkozott a kor ottani jeles tudományos képviselőivel is.Az egyiptomi csillagászok felhívták a figyelmét az imént említett anomáliára, hogy a naptári év nincs összhangban a napokkal. Caesar felismerte ennek az eltérésnek az óriási hatását, fenekestől felforgatta az i.e. 45. évet, amelyhez hozzáadott 80 napot (annus confusionis, azaz a zűrzavar éve – emlegették a kortársak a diktátor döntését). Ezzel a betoldással a korábbi mérések pontatlanságát hozta helyre, mert már ott tartottak, hogy a tavaszi termékenységi, újjászületési ünnepek a nyár elejére estek. Caesar bevezette a később róla elnevezett Julianus-naptárt, amiben három 365 napos év után egy 366 napos (szökő)év következik. A szökőévben különben azért éppen februárhoz adódik a szökőnap, mert az ókori Rómában ez volt az év vége, az új év márciussal, Mars hadisten hónapjával kezdődött. Ezzel magyarázható a hónapok elnevezése is szeptembertől (’septem’ = hetedik) egészen decemberig (’decem’ = tizedik).

A Julianus-naptárban egy év pontosan 365,25 nappal lett egyenlő. A nagy hadvezér ezzel évente 11 perccel és 14 másodperccel túllőtt a célon. Másképp: 128 évente csúszott egy napot a rendszer. Több mint 1600 év után ismét elővették ezt a megoldandó problémát. XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy az 1582. évben október 4-ét 15-e kövesse, azaz eltüntetett 10 napot (Magyarország 1587-től, Románia 1924-ben tért át az új időszámításra). A jelenleg is használt Gergely-naptár az eltolódást úgy oldotta meg, hogy a kerek évszázadok közül csak minden negyediket tartotta meg szökőévnek. Jelenleg tehát az az év szökőév amely 1) osztható 4-gyel vagy 2) osztható 100-zal, de egyben 400-zal is. (Így 2000 szökőév volt, de 2100 már nem lesz az.) Ez a módszer már nagyon pontos, csak kb. 3900 év alatt okoz egy nap eltérést.

A Julianus-naptár sem tűnt el teljesen, hiszen a görögkeleti egyházak továbbra is ezt használják a húsvét időpontjának meghatározására. Ezzel magyarázható, hogy az ortodox hívek némelykor egy, máskor öt héttel később ünneplik Jézus feltámadását, mint a protestánsok és katolikusok.

Minden szökőévben olimpiát (és foci-Euró­pa-bajnokságot) rendeznek a mi életünkben – így is észben tarthatjuk.


Írta: Ér hangja