Tanévnyitó szentmisét tartott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány helyi napközije a székelyhídi katolikus templomban szeptember 15-én Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes szolgálatával. Hegyesi Viktor igazgató mosolyogva jegyezte meg, „azért ez szebb volt, mint a mi tanévnyitónk”.
Csaba testvér prédikációjában mindenkit, de elsősorban a gyermekeket a tanulásra biztatta, annak fontosságát taglalta. Beszélt arról, hogy mennyire kicsinyhitűek vagyunk, életünk autójával nem merünk csak egyesben, vagy legfeljebb kettesben menni, pedig senki sem tiltja, hogy átváltsunk ötösbe, hatosba.

 

 

Kicsinyhitűek vagyunk, mert a gyermek nem bízik magában, hogy meg tudja tanulni azt a verset vagy a szorzótáblát; a tanárok meg panaszkodnak, hogy sok a munka és kevés a fizetés. Saját magát is felhozta példának, ő sem hitt abban, amit egy svájci szakiskola ígért, hogy két hét alatt teljesen felújítanak tíz fürdőszobát Déván, és lám, megcsinálták. Igaz, tíz napig reggel héttől délután ötig dolgoztak. A gyereknek sem fog csak úgy a fejébe szállni a vers, hanem le kell ülni és komoly elhatározással dolgozni kell, éppen úgy, ahogy egy súlyemelő nap mint nap edz, vagy ahogy a focicsapat esőben is lefutja a köröket. Mert ahhoz, hogy bajnokok legyünk, bizony hinni és dolgozni kell, nem pedig hitetlenkedni, hogy „én erre nem vagyok képes”.

 

A szentmise végén a gyerekek rövid kis műsorukkal megmutatták, hogy nem kell őket félteni, megbirkóznak ők a verstanulással, az énekekkel. Bizonyíték erre többek között a Szabó Lőrinc Ima a gyermekekért című verse és a Kicsiny kis fényemmel világítani fogok… kezdetű ének, amelyeket nem kis csodálattal és meghatódottsággal hallgathattunk meg ezektől a kisgyermekektől.
Láthatjuk, hogy ezek a gyermekek már év elején padlógázzal mennek, a kérdés most már csak az, hogy mi, bele merünk-e taposni a gázpedálba?

 

 

Major Lajos