Egyetemes imahetet tartottak Nagykágyán március 20–27. között. A hét folyamán az istentiszteletek délután 7 órától kezdődtek a református templomban. Hétfő este „Egy test – sok tag…” – Ézs 55, 1–4: „… jertek e vizekre…” igeverssel Futó Ferenc érolaszi lelkipásztor nyitotta meg az imahetet. Az igehirdetést követően a nagykágyai ifjak és „öregebb” ifjak (ahogy Bara László nagykágyai lelkipásztor nevezte a gyerekeket és ifjakat) köszöntötték énekekkel és szavalatokkal a vendéglelkészt és a gyülekezet tagjat. Kedden Kovács Gyula margittai lelkipásztor hirdette az igét „Az apostolok tudományához való ragaszkodás egyesít minket” címszó alatt, az Ézs 51, 4–8 igeversek alapján.

Kedden már a hétfői naphoz képest szép számban voltak jelen úgy nők, mint férfiak és gyerekek is. Az istentiszteletet követően ismét a gyerekek és IKÉ-s ifjak mûsora örvendeztette a híveket.

A szerdai napon „A javak megosztása, mint az egység kinyilvánítása”, Ézs 58, 6–10: „Az éhezőnek szegd meg a kenyeredet” témában Balla Tibor érábrányi lelkipásztor istentiszteletét hallhattuk. A gyerekek ismét színes mûsorral készültek Balla Frigyes nagykágyai vallástanár segítségével, aki gitáron kísérte az énekeket az egész hét folyamán.

Demeter Sándor tóti lelkipásztor Mózes II. könyvéből olvasott fel csütörtökön: „Ez a kenyér, amelyet az Úr adott nektek eledelül”, melyet a gyerekek éneke, szavalata követett.

Pénteken a hegyközszentmiklósi lelkipásztor, Árus Csongor László prédikációjában a Ján 2,1–9 „Az Úré a szabadítás!” igeverset hallgattuk, „Tettekre ösztönözve az imádságon keresztül” címszó alatt, majd a fiatalok énekkel gazdagították az istentiszteletet.

Szombaton „A feltámadás hitében élni” – Ézs 60, 1–3, 18–22: „A szabadulást hívod kőfalaidnak, és kapuidnak a dicsőséget” igevers tartalmával kezdődött a szombat délutáni istentisztelet Rákosi Jenő érmelléki esperes szolgálatával, melyet követően ismét az ifjak szolgálata következett, köszöntve az esperes urat és a gyülekezetet.

Vasárnap „Isten a békéltetés szolgálatára hívott el” mottóval 1Mózes 33,1–4: „Ézsau elébe futott, megölelte őt… és sírtak” igeverssel zárult az imahét, amit Simon Szabó István éradonyi lelkipásztor tartott, melyet ezután az imahét bezárásaként a gyerekek és ifjak szolgálata tett teljessé.

Az imahét minden estéjén lelket melegítő, felemelő élményekben gazdagodtunk mindannyian, akik részesei voltunk ezeknek az alkalmaknak, feltöltődve lelkileg az elkövetkező hétköznapok szürkeségeire és felbátorodva arra, hogy ne szégyelljük keresztény létünket.

 

 

Zelevics Emőke, Nagykágya