Gazdagság a farengetegekből

Sikertörténet a Székelyhídi Erdészeti Hivatal tevékenysége

Csaknem hatezer hektárnyi lombhullató és fenyves erdőt gondoz vidékünkön a Székelyhídi Erdészeti Hivatal negyven alkalmazottja. Az állami, közösségi, valamint magántulajdonú természeti területek felügyelete szerteágazó, főként gazdasági jellegű tevékenységével környékünk egyik sikeresen működő intézménye. Az erdőgazdálkodás múltjáról, jelenlegi helyzetéről, problémáiról és kilátásairól Iacob Nicu erdészeti vezetőt (képünkön) kérdeztük, aki készségesen válaszolt lapunk érdeklődésére.

A helyi erdészeti hivatal jelentős kiterjedésű területért felel, amely a nyugati országhatártól Margittáig, észak-déli irányban Piskolttól a Margitta–Bihar országútig terjed. Ezenkívül még Szatmár megyében is van 100 hektár erdő, ami hozzájuk tartozik. Jelenleg 5751 hektárt óvnak és gondoznak, mely a következőképpen oszlik meg: 3222 hektár állami, 1605 hektár tanácsi, 542 hektár közbirtokossági, 44 hektár egyházi erdő, valamint 338 hektár magánszemélyek tulajdonában van. Az erdők közül a lombhullatók 5467, a fenyvesek pedig 80 hektárt foglalnak el. Székelyhíd, Szentjobb, Albirs környékére főleg a tölgyfélék (cser, kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy) valamint a gyertyán jellemzők, míg az Érselénd, Piskolt, Reszege, Érsemjén, Érmihályfalva, Érkörtvélyes részeken az akác van túlsúlyban (80%). Az erdős területek kiterjedt volta nem meglepő, hiszen Székelyhíd környékén évszázados múltra tekint vissza az erdőkultúra. A jelenlegi farengetegek „ősei” nagyrészt (de nem csak) Stubenberg grófok államosított erdői. A kommunizmus után, 1990-ben még körülbelül 7000 hektár volt az erdészet gondjaira bízva, az azóta eltelt időben több mint 1300 hektár erdő adminisztrálását adták át magántulajdonosoknak.

Az erdészet munkatársai

A hatalmas terület ellenére a Székelyhídi Erdészeti Hivatalnak összesen negyven állandó alkalmazottja van: egy-egy erdészeti vezető és főkönyvelő, négy erdőmérnök, három brigádos (kerületvezető), tizennyolc erdész, a többi pedig kisegítő személyzet. Mellettük szezonális munkára napszámosokat is felvesznek, sőt a téli időszakban, fakitermeléskor több, nyolc-tízfős csoportot is foglalkoztatnak. A szezonális munkák közül megemlíthetjük a: talaj-előkészítést, ültetést, csemetekapálást, csemetekerti állandó munkákat évi több ezer napszámban. Az intézmény működéshez szükséges jogi keretet a 2008/46-os erdőtörvény szabja meg, amit a 2010/171-es törvény egészít ki. (Ezekben nem csak az erdőgazdálkodást szabályozzák, hanem a betartandó szabályokat és büntetéseket is.)

A profit „termelése”

Ami a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte hihetetlenül hangzik: a 100%-os állami tulajdonban levő erdészet teljesen önellátó, önfenntartó, sőt a tavalyi évet 400 000 lejes profittal zárták. Jövedelmüknek 60%-a a faeladásból származik. Ez lehet tűzifa vagy haszonfa, eladnak úgy belföldön, mint külföldön is. A jövedelem másik 15%-a a vadászatból származik. Szintén van jövedelmük a nem állami erdők adminisztrálásából, az erdei gyümölcsök és magvak eladásából is. Külön jövedelemforrás a csemetekert, amely nem csak a székelyhídi körzetet látja el teljesen, hanem emellett évi 200–300 ezer csemetét más erdészeteknek ad el. Ez a fontos feladat 6,8 hektáron valósul meg.

Az erdei gyümölcsökből és magvakból is „betakarítanak”: bodzavirágból évi 15-20 tonnát, 3-5 tonna tölgyet, 10-15 tonna fekete diót, különböző gyógynövényekből 30-35 tonnát. Összegyűl még 5-10 tonna csipkebogyó, 5 tonna kökény, 30-40 tonna késői fürtösmeggy (Prunus serotina) is. Ez utóbbi különféle szeszesitalok alapanyagaként ismerhető. A homoki részeken akácmagot is gyűjtenek.

Ezt belföldön és külföldön is értékesítik, köszönhetően annak, hogy ők az egyetlen olyan akácmag-forgalmazók, akik származási bizonyítvánnyal is rendelkeznek.

Az erdőgazdálkodás és vadászat

A tulajdonképpeni erdőgazdálkodás egy úgynevezett üzemterv alapján valósul meg. Ebben szerepel minden parcella, a parcellákban elvégzendő munkálatok tíz évre, a kitermelési évek, az újratelepíthető fajok, a területek térképe. Minden évtizedben ezt az üzemtervet újra el kell készíteni. Természetesen a fakitermelés sem ész nélkül történik, hanem jól meghatározott évi kvóták alapján. Ennek megfelelően a Székelyhídi Erdészeti Hivatal az általa adminisztrált területen évi 13 100 köbméter fát termelhet ki. Ezt a maximumot nem szabad túllépni, sőt bizonyos erdészeti szempontok szerint nem is mennek 11 ezer köbméter fölé.

Ha a vadászat és vadgazdálkodás szemszögéből vizsgáljuk meg az erdészeti hivatalt, elmondhatjuk, hogy 1990-től 2002-ig hét, 2002-től 2011-ig négy vadászterület volt. Jelenleg csak két vadászterületen (17 ezer hektáron) hódolhatnak szenvedélyüknek a sportvadászat belföldi és külföldi szerelmesei, akik vaddisznót, őzbakot, fácánt, fürjet vagy nyulat vehetnek itt célba.

Gondok a fatolvajokkal

Az erdészeti vezető negatívumként szólt a falopás jelenségéről. Ennek főbb okai szerinte a szegénység, az erdőhiány, a települések erdőhöz közeli elhelyezkedése. A legnagyobb irtás 1990–1991-ben volt, amikor is húszhektárnyi erdőt vágtak le illegálisan.

A lefülelt „favágók” a büntetésen felül ki kellett fizessék a kivágott fa értékét is. Annak ellenére, hogy az erdészet munkatársai 70–80%-ban be tudják azonosítani a tolvajokat, még mindig sok az elkövető, sőt ezek sokszor veszélyeztetik a hivatalosan eljárók testi épségét is. A tavalyi évben 72 ezer lej büntetést róttak ki a tolvajokra, ám nem minden büntetést sikerült behajtani.

Tessék, itt a jó tűzifa!

Az erdészek felhívják a figyelmünket: tűzifát hivatalosan vásárolhatunk a diószegi és az érmihályfalvi lerakatból. Az itteni ár köbméterenként 220 lej. Lehet vásárolni közvetlenül az erdészeti hivataltól is előzetes feliratkozás alapján. Az ár szintén köbméterenként 220 lej, de ebben benne van a hazaszállítás is. Ezt a szolgáltatást szeretnék kiterjeszteni azokra a falvakra is, ahol kereslet mutatkozik rá.

Nyárfák a sportfavágóknak

Az erdészeti hivatal szoros kapcsolatban áll a Stihl Timbersports sportfavágó csapattal is. Ennek köszönhetően edzési célokra évi 50 köbméter nyárfát juttatnak nekik. A külföldi szakértők és bajnokok által is kipróbált faanyag az egyik legjobbnak bizonyult a versenyeken is, melyek főleg az Italica 210- és az R16-klónokból származnak.

Sikertörténetként könyvelhetjük el a helyi erdészeti hivatal működését. Reméljük, ezeket a feladatokat ugyanilyen hozzáértéssel és professzionalizmussal ellátják ezentúl is, településünk és vidékünk hírnevét példamutatóan öregbítve.

Béres Imre