Mesteremberek kopácsolnak a padlástérben. Már kicserélték a tetőszerkezet elavult részeit, a lécelést is új méret szerint szabták. Csomókba rakva az új cserép. Előző nap már a gyülekezet önkéntesei magasba segítették a födémre valót, immár csak két szakember végzi a precízebb tudást igénylő összepattintást.
A nagyszabású munkálat csalogatott egyháznézőbe, bár számtalan más alkalommal is felkereshettük volna az ottani gyülekezetet, hisz egyik megvalósítás a másikat éri, amióta Forró Csaba tiszteletes került a nyáj élére. Annak pedig már három esztendeje, 2012 novemberében érkezett a faluba a presbitérium meghívására. Azon az emlékezetes novemberi napon, amikor először szolgált csokalyi lelkészként, nagyon hideg volt. Összehívta a presbitereket, és felvetette a templomfűtés bevezetésének szükségességét. Mellé álltak, megmozdult a közösség. Adakozásból és a polgármesteri hivatal támogatásával a szükséges pénzösszeget csakhamar előteremtették. Három hét múlva már kellemes meleg fogadta az ige után áhítozókat – emlékezik a kezdetekre a lelkipásztor. A következő években történtekről lapunk is rendszeresen beszámolt.
Még sokan emlékeznek arra a viharos éjszakára, amikor 1994-ben a torony ledőlt, majd a közös összefogással ezen a próbán is túljutottak. Most pedig a száz esztendővel ezelőtt horgonyzott lemezzel borított tetőszerkezet cseréjén van a sor. A felújítás elodázhatatlanná vált. Úgy döntöttek, hogy ismét cseréptetőre váltanak. A felmerülő költségeket, magyarországi kormánypénzből és a helyiek adományából finanszírozzák.
Amint kilépünk a lelkészlakból, tekintetünk óhatatlanul is a templom felé irányul. Szaporázzák a munkát a szakemberek, fél szemmel az eget kémlelve próbálják a tempót tartani az egyre mordabb időjárással. Szél nyaldossa a toronymagast, szitáló eső nyirokkal tölti meg a levegőt. E sorok nyomtatásba kerülésének idejére vélhetően befejeződnek a munkálatok, a hívek hálaadással énekelnek.
Írta: D. Mészáros Elek
Vélemény, hozzászólás?