A BBTE részéről Ruben Emanuel Nechifor, BBTE Korszerű Pszichoterápiai és Alkalmazott Mentálisegészség-tudományok Nemzetközi Intézetének kutatója vett részt abban a kutatásban, mely azt vizsgálta, hogy a szociális jetlag milyen mechanizmusokon keresztül növeli az elhízás veszélyét. A kutatás eredményei a Sleep Medicine nevű szakfolyóiratban jelentek meg.

A szociális jetlag kifejezés a fiziológiai és a szociális óránk közötti eltérésre vonatkozik. Nem föltétlenül azt jelenti, hogy valaki keveset alszik, hanem hogy különböző társadalmi tényezők hatására (pl. éjszakai műszak, váltott műszak) nem akkor alszik, amikor arra szervezetének szüksége lenne. Ez hosszú távon akár krónikus kimerültséghez, pszichés, illetve testsúlyproblémákhoz is vezethet.

Számos kutatás kimutatta, hogy a szociális jetlag összefüggésben áll az elhízással, de egyelőre keveset lehet tudni a közvetítő mechanizmusokról. Az embernél az élelembevitelt két rendszer szabályozza, a homeosztatikus, illetve a jutalmazó. A homeosztatikus rendszer központja a hipotalamusz, amely a perifériás idegrendszertől érkező jeleket dolgozza fel. A jutalmazó rendszer működését a kortiko-limbikus hálózat szabályozza, legfontosabb mediátorai a dopamin és az opioidok. A jutalmazó rendszer felülírhatja a homeosztatikus rendszert, azaz olyankor is támadhat éhségérzetünk, amikor tulajdonképpen nincs szükségünk táplálékra. Ráadásul a jutalmazó rendszer általában a magasabb kalória- és koleszterintartalmú, telített zsírokban és cukrokban gazdag táplálékot részesíti előnyben.

A kutatók feltételezték, hogy a szociális jetlaghez köthető testsúlygyarapodás a jutalmazó rendszer intenzívebb működésével áll összefüggésben. Funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálatok (fMRI) segítségével azt próbálták kideríteni, hogy a szociális jetlaggel küzdő páciensek esetében pontosan mely agyterületek tevékenységében észlelhető jelentős változás.

A szociális jetlaggel küzdő pácienseknél megnövekedett az aktivitás a jobb agyfélteke okcipitotemporális területén és putamenjében, valamint csökkent az alsó fali lebenyben. Akiknél a szociális jatleg alváshiánnyal is társult, a jobb agyfélteke Brodmann-területe is aktívabb volt. A kizárólag szociális jetlaggel küzdő személyek homloklebenyének bal középső területe aktívabbnak mutatkozott, mint a kizárólag alváshiányban szenvedő pácienseké.

Az eredmények alátámasztják, hogy a szociális jetlag a jutalmazó rendszer megnövekedett aktivitása révén áll kapcsolatban az elhízással, ugyanakkor az is kiderült, hogy a szociális jetlag és az alváshiány más-más agyterületekre van hatással.

(A kép illusztráció. Forrás: https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2019/jan/21/social-jetlag-are-late-nights-and-chaotic-sleep-patterns-making-you-ill)


[*] Ruben Emanuel Nechifor, Dana Ciobanu, Camelia Larisa Vonica, Cristian Popita, Gabriela Roman, Cornelia Bala, Andreia Mocan, Georgeta Inceu, Anca Craciun, Adriana Rusu (2020): Social jetlag and sleep deprivation are associated with altered activity in the reward-related brain areas: an exploratory resting-state fMRI study. Sleep Medicine 2020. DOI: https://doi.org/10.1016/j.sleep.2020.03.018