Dr. Faragó György ortopédsebész főorvos: csak gratulálni tudok Olíviának
Szeretnénk, ha először is tájékoztatná a kedves olvasókat a gerincferdülés kezelési módjáról.
A szakkivizsgálások és szakelemzések döntik el, hogy a kezelést ortopédiailag vagy műtétileg végezzük el. Általában ortopédiai kezelésre vagy gyógytornára, vagy fűzőre avagy közismert nevén korszettre, rendkívüli esetekben műtéti eljárásra van szükség. Általában a gyereket nagyon későn hozzák be, vagy a környezete vagy a hozzátartozó veszi észre későn, és akkor már egy olyan stádiumban él, amikor már szövődmények is fellépnek. Nem ritkán történt meg, hogy a tornatanár hozta be a gyereket az iskolából, nem vette a környezete észre, észrevették a tornaórán, bejöttek és bebizonyosodott a szkoliotikus elváltozás.
Kezdve a felfedezés pontjától a növekedés befejeztéig terjed a betegségnek a lezajlása vagy az evolúciója. Most beszéljünk a kislányokról, mert a nagyobb arányban ők azok, akik ebben a betegségben szenvednek. Ha például felfedezték 14 éves korban, és feltétezhető, hogy 17–18 éves korban a növekedés befejeződik, akkor ennek a betegségnek a lefolyása három-négy év. Hát ez a három-négy év, mondjuk, a szövődmények szempontjából nagyon jó, mert megelőzhető, de a kezelés idő rövid. Ha hétéves korban jön elő a betegség, akkor ennek a lezajlása már lehet tíz-tizenegy év, és itt akkor egészen más a helyzet, könnyebben korrigálható, de jobban ki van téve a szövődmények kialakulásának. Szóval nagyon komplex ez a betegség, nagyon sok szakterületet vonz maga köré, nem csak az ortopéd-, vagy a hátgerincsebész van beavatva, hanem az idegsebész, a rehabilitációs kezelés, valamint természetesen elsősorban a beteg legközelebbi környezete és társasága.
– Olívia kifejlesztett egy új gyógymódot erre a betegségre. Esetleg a későbbiekben fogják tudni-e alkalmazni?
– Olívia – és ez az ő saját érdeme és dicsérete – szerintem sokkal többet tud a szkoliózisról, mint egy pályakezdő szakorvos. Én ezt merem állítani, hogy egy pályakezdő szakorvos nem olvasott annyit talán még a szakterületéről sem, mint amennyit Olívia olvasott csak kizárólag a szkoliózisról. Elsősorban az ötlet gyönyörű, sőt valahol ez irigylésreméltó és másrészt pedig mint ötlet is totális gratuláció. Egyrészt egy nagyon-nagyon nehéz fába vágta a fejszét Olívia, mert ez elsősorban meg kell legyen alkotva és lehetőleg legyen technikailag is megalkotva úgy, hogy a szervezetbe is be lehessen ültetni. A másik nagyon nagy tényező, amit most a napokban akarok tisztázni, ezért be is programoztattam magamat, hogy nézzük milyen sebészeti megoldással lehet ezt elvégezni. Általában egy ortopédiai szakterületen azonkívül, hogy van a kezelési megoldás vagy a kezelési gyógymód, mindig létezik egy külön részleg. Van egy nemzetközi központ, ami kizárólag csak rögzitőagyak kísérletezésével és kutatásával foglalkozik. Nem is ortopédusok, nem is sebész a tagjainak a zöme, hanem általában tervezők, kísérletezők, biológusok, akik kizárólag csak ezzel foglalkoznak. Még egyszer csak gratulálni tudok Olíviának, hiszen már maga az ötlet is elképesztő.
Vélemény, hozzászólás?