A katolikus hittantáborban a hét szentség témájával kapcsolatos és szórakoztató tevékenységek várták a mintegy ötven gyereket, fiatalt Székelyhídon augusztus 16. és 20. között a helyi termálstrand területén.

Te emelsz fel a vihar fölé – csendült fel minden nap a hálaadó dal egyik sora a táborozók ajkain. Az első nap reggele valóban viharosan, nagy égszakadással kezdődött, ami kicsit meg is ijesztette a táborba készülő fiatalokat, szüleiket és a szervezőket is egyaránt, de annál nagyobb hálával is töltötte el, hiszen az eső minden cseppje áldás volt a több hónapos aszály után.

A tábor fő témája a hét szentség volt, ami sok érdekes új információval szolgált kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A mintegy ötven résztvevőt életkor szerint osztották csoportokra a szervezők. Minden csoportot önkéntes pedagógusok vezettek (matematika, angol, biológia, zene szakos tanárnő, sőt óvónők is) Kuglis Gábor helyi plébános, valamint Meleg Beáta főszervező, vallás szakos tanárnő segítő munkája, útmutatásai irányításával. Minden korosztály a maga szintjén tanult a szentségekről: a legkisebbek mesék, játékok, dalok és kisebb imaversek által, a nagyobbacskák már szöveges feladatokat is meg tudtak oldani, míg a legnagyobbak szabad kerekasztal beszélgetéseket folytattak a témában. Ami azonban minden csapatban közösnek bizonyult, az a lelkesedés, az egymás iránti tisztelet és nyitottság volt.

A helyi Gyermek Jézus Szabadidő- és Sportközpont adott otthont az idei hittantábornak, ahol minden nap szabadtéri misével kezdődött a program, amibe nemcsak a táborozó fiatalok, hanem sok esetben családtagjaik, az egyházközösség tagjai, sőt a fürdőt meglátogató vendégek is bekapcsolódtak. Ezután következett a csoportmunka, amit a Vándor Székely étteremben elfogyasztott ízletes ebéd követett, a napot pedig mindig valamilyen érdekes foglalkozással zárták. Kedden csuhéból és gyékényből lehetett ügyeskedni Bátori Szabolcs tornatanár segítségével. Szerdán fafaragás várta az érdeklődő fiatalokat, melyet Szabó Ferencz mutatott meg nagy türelemmel a gyerekeknek, de emellett gyöngyöt is fűzhettek vagy akár gipszfigurákat is festhettek a vállalkozó kedvűek. Csütörtökön a Rozsnyai István Muzeális Gyűjtemény Létavértesről idelátogató munkatársnői segítségével gyertyát lehetett önteni. Pénteken pedig elérkezett a várva várt fürdőzés, ami a helyszínt tekintve kihagyhatatlan volt.

A hét megkoronázásaként szombaton kiránduláson vettek részt a fiatalok, amikor is a margittai Freedom Kalandparkba látogattak el, ahol kicsik és nagyok egyaránt megtalálhatták az életkoruknak és bátorságuknak megfelelő pályákat és feladatokat. A kirándulás kellemesen kimerítőnek bizonyult, hisz délután hazafelé a buszon már nagy álmatag csend honolt a reggeli nyüzsgéstől eltérően.

A vasárnapi rendhagyó szentmisén a táborozók énektudásukat megcsillogtatva a hét folyamán tanult dalokat mutatták be a híveknek. A közösség tagjai megtekinthették a templom előcsarnokában elhelyezett munkáikat (plakátok formájában), valamint legszebb élményeiket, melyeket a szentmise végén a pap bácsi mindenkitől megkérdezett. Voltak, akiknek a fánkevés, a közös játék, a fürdőzés vagy épp a kirándulás volt a táborban a kedvenc mozzanatuk, de abban minden válasz megegyezett, hogy együtt lenni jó, és a közösen eltöltött idő, élmények adtak az idei rendezvénynek is lelket.

A végén pedig nem marad más hátra, mint a köszönetnyilvánítás minden lelkesen segítő pedagógusnak, szakácsnőnek és a személyzetnek a finom ételekért, a támogatóknak az élmények megvalósításáért és természetesen a résztvevő fiataloknak és szüleiknek, akik nélkül mindez nem jöhetett volna létre.  Reményeink szerint a klasszikus „jövőre veletek ugyanitt!” mondat helytállónak bizonyul, és jövő évben is egy hasonlóan sikeres tábort sikerül majd megszervezni.


Írta: Ványa Blanka