A gálospetri tájházba látogatott az Érmellék hagyományainak tanulmányozása céljából a hegyközszentmiklósi Toldy Általános Iskola VI. és VII. osztálya február 1-jén. A Zsigmond Levente tanár által szervezett kirándulásra hideg, téli reggelen indultunk útra az autóbusszal, melyen igen jó hangulat kísért. A gálospetri tájház előtt Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos és tájház alakító fogadott bennünket. A tájház régi nádfedeles középparaszt porta, ami dédszüleink házára emlékeztet bennünket. A tájházban minden tárgy mesél: a képek a falon, a régi bútorzat, a cserépedények a mesélnek történelmünkről. Kéri Gáspár elmondta, hogy a kilencvenes évek óta gyűjtögette a tárgyakat, megpróbálta a régi stílusába visszaállítani a házat, meghagyva a hármas beosztást. Előadásában a kereszténység felvételéről, Szent Istvánról, Könyves Kálmánról, Károly Róbertről, Nagy Lajosról és a Hunyadiakról értekezett.

Előkerültek a régi korok emlékét idéző: római kori pénzérmék, a Kossuth-bankó, a papírpénzek, a pergamenre írt pecsétes rendelkezések. A kisházban ott emelkedett büszkén a búbos kemence, az asztalon a citera, a gyékényből font ágyak, mind-mind a családi fészek melegét idézik.

A tágas udvaron megnézhettük a náddal fedett pajtát, a gémes kutat, a nagy csűrt, melyben a szekérnek is tág helye volt. Sikerült kialakítani egy helyiséget, amelyben a mártírhalált halt Sas Kálmán református lelkésznek állítottak emléket. Sas Kálmán szorgalmazta az érmihályfalvi új református iskola építését, ugyanakkor érdeklődéssel fordult a helytörténeti kutatások felé is.

Gyermekeink kedvének csak a hideg szabott határt de még így is érdeklődéssel figyeltek. Végezetül meglátogattuk az uradalmi portát is, amely még renoválás alatt áll. Hiszem és remélem, hogy a tájházlátogatás maradandó élmény lesz diákjaink számára, és segít abban, hogy szeressék magyar népünk történelmét, ragaszkodjanak hagyományainkhoz, legyenek ők is egy kicsit hagyományaink ápolói és őrzői.


Írta: Béres Angéla