A Székelyhídi hírlap 1912. október 12-i vezércikke

Manapság divatossá lett a nemzeti eszmét lesajnálni, a nacionalizmus, a nemzeti eszme fogalmához bizonyos korlátoltságot, maradiságot fűzni. Akik biológia és fiziológia szellemében gondolkodni meg nem tanultuk, nyilatkoznak a leggúnyosabban a hazafias nemzeti irányról. Mintha nem a legmélyebb természettörvények megnyilatkozásáról volna itt szó! Internacionális hangjai vannak az állatvilágnak, de az ember, mint a teremtés koronája és a legnemesebb faj e tekintetben is a legfinomabban differenciálódottnak bizonyul. Az emberi gondolat csak nemzeti ruhában, valamely nemzeti nyelven bír nyilatkozni.

A Székelyhídi hírlap 1911. augusztus 17-i vezércikke

Végelemzésben a szükséglet az, mi tettre kényszeríti az embert, a cselekvés fő motívuma tehát a szükséglet. A társadalmi fejlődést vagy az új szükségletek keletkezésére vagy a régiek differenciálódására, ezeket pedig mindig gazdasági okokra vezethetjük vissza. Megemlítve azt, hogy az emberi szükségletnek az okok egész komplexuma képezi alapját, már higiénikus szempontból is a legfontosabb szükségletek egyike: a testmozgás, mit minden ember, életviszonyai által meghatározott korlátok között, testi épsége és egészsége lerombolásának terhe alatt köteles teljesíteni.

A Székelyhídi hírlap 1911. július 27-i vezércikke

Az iskola esztendő végén, midőn a diákság, kipihente a tízhónapos fáradalmakat, azon szülőknek óriási gondjaik vannak kik gyermekeikkel nem tudják mitévők legyenek. Tovább tanítassák, vagy nem. Régi és úgy látszik – kipusztíthatatlan rákfenéje az társadalmunknak, hogy mindenben a divatnak, a modern szellemnek óhajt hódolni, – holott ellenkezőleg – a maradiság, a korhadt rendszer mellett tör landzsát.
Amikor a szülő – eltekintve attól, hogy van-e nincs-e kedve gyermekének ehez vagy ahoz, – a modern áramlattól elragadtatva elhatározza, hogy bármily nehezére is esik, gyermekét tovább tanittatja, hadd legyen az inteligens ember, tartozzék a lateiner osztályhoz, legyen orvos, ügyvéd, mérnök, tanár stb.