Június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján koszorút helyezett el Székelyhíd városvezetése a központban található park ezredévi turulmadaras emlékművénél. „A mai napot a magyar nemzet teljesjogú tagjaként, partiumi magyarként éljük meg, tudva azt, hogy a kölcsönös tisztelet jegyében a többséggel való, hatékony, közös munka gyümölcsöző tud lenni” – hangzott Béres Csaba polgármester beszédében. Rákosi Jenő, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese emlékező szavait a Római levél 8. részének 31. versével zárta: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” A jelenlegi törvényes keretet betartva az egybegyűltek, Székelyhíd város helyhatóságának tagjai, a történelmi vitézi rend képviselői, iskolaigazgatók, az Ér Hangja Egyesület képviselője egy-egy szál nemzeti szalaggal átkötött fehér szegfűt helyeztek el az millenniumi emlékműnél.

Érköbölkúton megemlékezést tartottak a trianoni békeszerződés megkötésének 90. évfordulója alkalmából a falu elöljárói. Koszorút helyeztek el az érköbölkúti temetőben található II. világháborúban elesett katonák emlékművénél a székelyhídi városi tanács, a helyi RMDSZ és az érköbölkúti egyházközség képviselői.

Csokalyi megemlékezés Trianon 90. évfordulójáról

„Elérkezett az a nap, amikor kimondhatjuk, hogy fájnak a történtek, de ha már kimondhatjuk, hogy fáj, akkor már kevésbé fájnak!” – így adott hálát Csokaly közössége június 6-án, a trianoni diktátum megkötésének 90. évfordulójára emlékezve. (Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés közelmúltban elfogadott határozatában június 4-ét, az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.) Az ünnepi megemlékezések az érmelléki kis falu két templomában, a református és a görög katolikus templomban kezdődtek, ahol egyidőben Mátyás Árpád helyi református lelkipásztor és Erdődi Endre görög katolikus tisztelendő hirdetett igét.