Újabb értékes ismereteket szerezhettek azok az érmelléki szőlősgazdák, borászok, akik részt vettek a kétnaposra tervezett Szőlőmetszés és művelés módok, ezek hatásai az élettanra kurzuson február derekán. A tanfolyam elméleti részét a székelyhídi múzeum épületében tartották. Dr. Villangó Szabolcs, az egri Eszterházy Károly Egyetem adjunktusa előadásában ezúttal a szőlő élettanát ismertette a több mint harminc megjelent érmelléki gazdának. A kivetítőn megjelentek a szőlőrügyek állapotát ábrázoló képek. A metszés a szakszerűen válogatott szőlőtöveken, életképességük felismerése és koruk figyelembe vétele után kezdődhet el. Előbb egy rügyre, következő év tavaszán két rügyre, amiből két hajtás fejlődik, ezeket lehet vízszintesen jobbra-balra kötözni. A rákövetkező évben ebből a két elfektetett körülbelül hatvan centis vesszőből fejlődnek ki az új hajtások, s rá egy évre ugyanígy. Ezután alakítható a rövid- vagy a hosszúcsapos, esetleg a félszálvesszős váltómetszés. Az idősebb tőkénél is figyelmesen kell eljárni, nehogy sebet üssünk rajta alakításakor. A hallgatóság figyelt és jegyzetelt, de nem volt hiány a feltett kérdésekre adott válaszokban, célirányosan megfogalmazott magyarázatokban sem. Hogyan érdemes kötözni a vesszőket? Mi az előnye a hosszúcsapos metszésnek? Egy rügyet vagy két rügyet hagyjunk-e? – vetették fel többek között.

A termesztés kezdetén erdőirtásokkal nyertek telepítési területet

A szőlőtermesztés évezredes hagyománnyal bíró foglalkozás az Érmelléken. Írásos emlékek bizonyítják, hogy Biharban már a XIII. században létezett Szőlős nevű település, ami egyértelműen a szőlőművelés létezéséről árulkodik. De ennél régebbi adatok is a rendelkezésünkre állnak.

Többek között öt pintért és három pincemestert is rendelt a szentjobbi monostor XI. századi megalapításakor a rend szolgálatába Szent László királyunk. Valószínűsíthető, hogy a szőlőművelés meghonosítása a szerzetesek nevéhez fűződik, annál is inkább, mivel az egyszerű lakosság sokkal inkább az állattenyésztéssel foglalkozott akkortájt.

Őrök és a járőrszolgálat felügyelik a székelyhídi szőlőhegyet

Ezentúl három őr figyeli magaslesekről a székelyhídi szőlőhegyet, ugyanakkor naponta többször járőröznek a területen – ebben állapodtak meg a szőlősgazdák augusztus 7-i, helyszíni tanácskozásukon.
A 62 szőlőfölddel rendelkező gazda közül 25 vett részt a megbeszélésen, illetve jelen volt Béres Csaba, Székelyhíd város polgármestere is.

Hasznosi Sándor székelyhídi szőlősgazdával arról beszélgetünk, hogy a XXI. századi Székelyhídon milyen nehézségekkel jár a szőlőtermesztés.

Ezt a munkát elsősorban szeretni kell, aki nem szereti, úgysem halad előre vele. Megérni megéri, csak rengeteg gond, probléma van, amivel szembekerül az ember a munkálatok, karbantartás során. Nálunk most a legnagyobb gondot a megőrzés jelenti. Éveken keresztül telepítettünk azt, jöttek és kihúzgálták, egy évig ott volt, aztán meg ellopták. Elviszik magát a kis fiatal tőkét is. Télen elviszik a drótot, betoncölöpöket is, tavasszal kihúzgálják a tőkéket, nyáron viszik a termést. A tavalyi évben nagyon jól meg volt oldva a megőrzés a rendőrség és a polgármesteri hivatal segítségével. Talán tavaly volt az egyik olyan esztendő, amiben a legjobban meg volt védve a szőlőhegy, egészen a betakarításig.