A Székelyhídi Hírlap 1911. október 26-i vezércikke

Ne restelljük bevallani, hogy nálunk a fiatalság nevelési rendszere a legutóbbi időkig igen közepes szinten állott. Nem karolták fel ezt a felette nagyérdekű ügyet azzal a szeretettel, komolysággal és lelkiismeretességgel, amellyel felkarolni kellett volna. Már pedig a népek, nemzetek története fényes tanúbizonyságot tesz arról, hogy ahol gondos, pedáns, lehet mondani puritánszerű nevelésben részesítették az ifjúságot, ott szilárd jellemű, erős akaratú, munkakedvelő és tettvágyó férfiakból alló nemzet kialakulását tették lehetővé.

A Székelyhídi hírlap 1911. augusztus 17-i vezércikke

Végelemzésben a szükséglet az, mi tettre kényszeríti az embert, a cselekvés fő motívuma tehát a szükséglet. A társadalmi fejlődést vagy az új szükségletek keletkezésére vagy a régiek differenciálódására, ezeket pedig mindig gazdasági okokra vezethetjük vissza. Megemlítve azt, hogy az emberi szükségletnek az okok egész komplexuma képezi alapját, már higiénikus szempontból is a legfontosabb szükségletek egyike: a testmozgás, mit minden ember, életviszonyai által meghatározott korlátok között, testi épsége és egészsége lerombolásának terhe alatt köteles teljesíteni.

A Székelyhídi hírlap 1911. július 27-i vezércikke

Az iskola esztendő végén, midőn a diákság, kipihente a tízhónapos fáradalmakat, azon szülőknek óriási gondjaik vannak kik gyermekeikkel nem tudják mitévők legyenek. Tovább tanítassák, vagy nem. Régi és úgy látszik – kipusztíthatatlan rákfenéje az társadalmunknak, hogy mindenben a divatnak, a modern szellemnek óhajt hódolni, – holott ellenkezőleg – a maradiság, a korhadt rendszer mellett tör landzsát.
Amikor a szülő – eltekintve attól, hogy van-e nincs-e kedve gyermekének ehez vagy ahoz, – a modern áramlattól elragadtatva elhatározza, hogy bármily nehezére is esik, gyermekét tovább tanittatja, hadd legyen az inteligens ember, tartozzék a lateiner osztályhoz, legyen orvos, ügyvéd, mérnök, tanár stb.

Ifj. Dráveczky Ede öngyilkosságáról cikkezett a Székelyhídi hírlap 1911. május 18-i száma. A fiatalember Dráveczky Lászlónak, az 1848-as forradalomban Vasvári Pál által Kossuth parancsára toborzott székelyhídi szabadcsapat vezetőjének unokája volt. Édesapja halála után néhány évvel, özvegy édesanyját magára hagyva, alig 30 évesen lett vetett véget az életének. Az érköbölkúti iskolások Rákóczi Lajos magyartanár irányításával rendbehozták Dráveczky László sírját, mely a helyi református templom kertjében áll. Az 1848-as szabadcsapatvezető fiával együtt közös sírban nyugszik.

A Székelyhídi hírlap 1911. május 18-i vezércikke

Minden kornak megvan a maga jellemző vonása. Korunkat az anyagiság jellemzi. Lázas sietséggel törik magukat az emberek az anyagiak után; vagyont szerezni, meggazdagodni minden áron ez az egyetlen cél mely őket hevíti, akaratukat cselekvésre ösztönzi.Korunknak e jellemző vonása – az anyagiasság felismerhető mindenen, hiszen nemcsak a külömböző mesterségek, az iparágak s a kereskedelem állanak az anyagiasság szolgálatában, hanem a tudomány, művészet, sőt a legnemesebb intézmények is  s azok között különösképen a sajtó, mely ma már ugyszólván teljesen anyagi érdekek szolgálatában álló intézménnyé fajult. Sokszor felhangzik a panasz, hogy a sajtó nem felel meg annak a nemes célnak, melyre megalkottatott, hogy hivatását nem tölti be.