Határokon átívelő művészeti kompetenciafejlesztés gyerekeknek
Utolsó előtti szakaszához érkezett annak a határon átívelő pályázatnak a programsorozata, melyet a magyarországi Hajdú-Bihar, és a romániai Bihar megyék valósítanak meg közösen. A pályázat a Kompetenciafejlesztés a művészetek eszközeivel címet viseli, megvalósítói a berettyóújfalui „Igazgyöngy” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a nagyváradi Pertinax Egyesület. A pályázatról, az eddigi tevékenységekről, eredményekről, a további tervekről ez utóbbi egyesület képviselőjét, Tunyogi Katalin tanítónőt kérdeztük a február 26-i, székelyhídi rendezvény alkalmából.

 

Ő elmondta, hogy a pályázat fő megvalósítója az „Igazgyöngy” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, mely tíz éve alakult, hat településről származó 650 gyerek művészeti oktatását látja el, a Pertinax Egyesület romániai partnerként járul hozzá a projekt megvalósításához. Maga a projekt három szakaszt foglal magába, melyből kettő már megvalósult. Megjelent a Kompetenciafejlesztés a művészetek eszközeivel című könyv (Prolog Kiadó, Nagyvárad), melyet a szerző, L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui oktatási intézmény vezetője előszavában „receptgyűjteményként” ajánl, aminek a segítségével a pedagógus elsajátíthat egy szemléletet, a gyermekközpontú vizuális nevelés szemléletét. A könyv, mely a Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával jelent meg, természetesen sokkal több ennél. A kiadvány első részében a vizuális nevelés és a kompetenciák összefüggéseiről, majd a művészeti nevelésben alkalmazott eszközökről, anyagokról (papírok, filctollak, színes ceruzák, vízfestékek, temperák, tusok, zsírkréták, porpasztellek, akrilspray-k, nyomdafestékek, ragasztók, ecsetek, szivacsok) kapunk szakszerű tájékoztatást, melyet a könyv túlnyomó részét kitevő harminc feladat leírása követ. A művészeti feladatok nemcsak a pedagógusok, hanem a gyermekek számára is közérthetőek, hisz a téma megnevezésén kívül részletes tájékoztatást nyújtanak a szükséges anyagokról-eszközökről, az alkalmazott technikáról, a megvalósítás mikéntjéről.

 

Minden feladatot az „Igazgyöngy” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói által készített munkák illusztrálnak.A projekt második szakaszában Bihar megyében három helyszínen, Nagyváradon, Nagyszalontán és Székelyhídon tartottak könyvismertetőt és gyakorlati képzést, helyszínenként 20-20 résztvevő számára. Minden résztvevő térítésmentesen kapta meg a szakkönyvet, majd a berettyóujfalui iskola által szintén ingyenesen biztosított, nálunk sajnos még ritkaságszámba menő anyagok és eszközök felhasználásával, alkalmanként több órás gyakorlati foglalkozás következett. A szakmai irányítást az „Igazgyöngy” két fiatal képzőművész tanára, Kovács Lajos és Újhelyi Sándor vállalta magára, akik már többéves tapasztalattal rendelkeznek a művészeti oktatás terén. Február 26-án Székelyhídon is sikerült olyan munkahangulatot teremteniük, és olyan lelkesedést kiváltaniuk a helyi, környékbeli, érmihályfalvi és margittai pedagógusokból, hogy túlságosan rövidnek bizonyult a tervezett öt órás foglalkozás. A foglakozás során csak becsomagolt vonal/formakövető vonal (filc), lengő firka (filc, tempera), tusos-szivacsos összemosás (tus, hintőpor, zsírkréta), viaszkarc (zsírkréta, tus), hengerezés (tempera) technikákkal megvalósított munkák elkészítésére jutott idő, a résztvevők nem kis bánatára. A projekt harmadik, zárószakaszát egy gyermekrajzpályázat kiírása, és a beérkező pályamunkákból szervezett nagyváradi kiállítás képezi, melyre hamarosan, a tavaszi hónapokban lesz.

 

Fekete Evetke

 

Néhány székelyhídi résztvevő véleménye

„… Ettől a képzéstől azt kaptam, amit vártam: új módszereket, technikákat sajátíthattam el, amiket mielőbb meg akarok valósítani a tanítványaimmal is. Köszönöm, hogy itt lehettem!”

„… Az amiért eljöttem az az, hogy annyira kevés idő jut az iskolában a művészeti nevelésre, s azt szerettem volna megtudni, hogy ilyen csodálatos műveket hogyan lehet rövid időn belül elkészíteni úgy, hogy a tanuló ne érezze tehernek, hosszú időnek azt, amit a saját kreativitásából nyújt saját, illetve társai számára. Kaptam: sok szeretetet szavakban, kifejezésekben, motiváltságot arra, hogy érdemes türelmesen kivárni a gyermekmunkákat. Köszönöm a derűt!”

„… az „Igazgyöngy” szellemiségét ízlelgetjük, nagy-nagy szeretettel alkalmazzuk, és csillapíthatatlan vággyal várjuk a folytatást! Csodálatos volt! Köszönöm!”

„… Arra számítottam, hogy ezen a képzésen tele lesz töltve a fejünk elméleti módszerekkel. Kellemesen csalódtam, mert két fiatal, lendületes kolléga, egy hosszú és fárasztó hét után úgy tudott mozgósítani bennünket, és feledtetni velünk a fáradtságot, hogy észrevétlenül futottak el az órák. Új módszereket és eljárásokat sajátítottunk el, vidám és oldott hangulatban. Alig várom, hogy a tanítványaimmal is megismertessem mindazt, amit tanultam!”

Ugye, így is lehet? Csak akarni kell!