A tizenhárom aradi vértanúról emlékezett meg Székelyhíd magyarsága október 6-án. A tiszteletadás a református templomban Futó Ferenc érolaszi lelkész igehirdetésével kezdődött. „Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.” – hangzott a bibliai ígéret a Máté evangéliumának ötödik fejezetéből.
Október 6-án megemlékeztek az 1848–49-es szabadságharc 170 éve kivégzett aradi vértanú tábornokairól a székelyhídi református templomban. A magyar nemzet gyásznapján tartott istentiszteleten Rákosi Jenő, az érmelléki református egyházmegye esperese hirdetett igét. Ezt követően a templomkertben lévő kopjafánál Béres Csaba polgármester tartott beszédet. A Petőfi Sándor Elméleti Líceum XI. osztályos diákjai ünnepi műsorukban (Kormányos Enikő történelem szakos tanárnő szervezésében) felelevenítették a kivégzést megelőző napok eseményeit, és a szabadságharc mártírjainak utolsó, jelképessé vált mondatait. A hősök emlékére a diákok tizenhárom mécsest helyeztek a kopjafa tövébe. Az ünnepséget a Karancsi Béla által vezetett Székelyhídi Férfikórus éneke és koszorúzás zárta.
Kossuth Lajos egyetlen fonográfon rögzített beszédében az 1848–’49-es forradalom és szabadságharc végére pontot tevő, Aradon végrehajtott kivégzéseket a magyarok Golgotájának nevezte. Mint ismert, a „tizenhárom aradi vértanú” valójában tizenhat volt, de a köztudatban az október 6-án kivégzettek száma maradt meg, akiknek temetetlen holttesteit napokig hagyták elrettentésként az aradi várárokban.
Október 6-án Székelyhídon is megemlékeztek a szabadságharc mártírjairól, a református templomban, majd az emlékezés koszorúit is elhelyezték a templom kertjében lévő kopjafánál – bár az időjárás nem volt túl kegyes az ünnepségen megjelent szép számú résztvevőre. Rákosi Jenő esperes, székelyhídi lelkész a bibliai Mózes történetével vont párhuzamot a reménytelen helyzetekből történő kilábalásból és a kilátástalanságból való ujjá születésről.
Október 6-án este az aradi vértanúk mártírhalálának 166. évfordulójára emlékeztek Székelyhídon a helyi református templomnál.
A méltóságteljes megemlékezés Rákosi Jenő, az érmelléki református egyházmegye esperese által celebrált gyászistentisztelettel vette kezdetét, melyet Zorkóczy Zenóbia Székelyföldről érkezett színművésznő Ady Endre verseinek énekes előadása tarkított. A Bibliában olvasható, 2500 évvel ezelőtt történt események és a 1849-es véres kivégzései üzenete örök érvényűen helytálló. Azokat a katonákat, akik az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után a kegyetlen megtorlás áldozatai voltak, akik önként vállalták a halált a nemzetért (mely sokuknak nem is anyanemzete volt) az azonos célba vetett hitük tartotta össze. Hitték, hogy az az ország melynek részei, egyszer valóban önállóvá és szabaddá válhat.
Október 6-án történelmi megemlékezésen vettek részt a református egyházközösség tagjai és a város elöljárói a szokásos vasárnap délutáni istentisztelet után. A félórás eseményt a Búzavirág Népdalkör énekei, Hevesi Zoltán és Szabó József szavalatai, illetve Béres Csaba, Székelyhíd polgármesterének beszéde tette egésszé.
A városvezető röviden felidézte október 6-a történéseit és azok előzményeit, kiemelve olyan mozzanatokat, amelyekről nem írnak a történelem könyvek, s amelyek különösen megalázóak voltak úgy a kivégzett tábornokok emlékére nézve, mint a magyarság számára.
Október első hétvégéjén a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum számos pedagógusa és diákja látogatást tett testvériskolájuknál, a Tatabányai Árpád gimnáziumban. A harmincnégy fős székelyhídi küldöttség látogatásának legfőbb célja az volt, hogy Tatabánya város elöljáróságával és lakosaival október 6- án együtt, megemlékezzenek az 1848-’49-es szabadságharc aradi 13 vértanújára.
A diákok közös irodalmi műsorral készültek, így Perecsényi Balázs, volt Székelyhídi diák szavalatát is meghallgathatták az emlékezők. Az városi ünnepségen iskolánk vezetősége, közösen az Árpád gimnázium igazgatójával Kovács Miklóssal, koszorút helyezett el a tatabányai emlékparkban ezzel adózva mártírjaink emlékének.
Október 6-i megemlékezések Székelyhídon
Október 6-án az aradi vértanúk előtti főhajtásé volt a főszerep Székelyhídon. A megemlékezések sorát a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum tanulói nyitották, akik délután 2 órakor az iskola névadójának a tanintézmény előtt álló szobránál bemutatták a Wilhelm Júlia Mária, illetve Kormányos László történelemtanárok által megálmodott rövid előadásukat. Az ünneplőbe öltözött diákok felelevenítették a szabadságharc fontosabb eseményeit, s a tizenhárom tábornok szerepébe bújva ezek utolsó szavait is tolmácsolták a megjelenteknek. Ezt követően virágokat helyeztek el a szobornál, így tisztelegve a kivégzettek emléke előtt.