A piac kezelője Székelyhíd városa.
Az élelmiszerpiac egy állandó piac, melynek sajátossága a mezőgazdasági eredetű élelmiszerek, zöldség, gyümölcs, tej és tejtermékek, hús és hústermékek, tojás, méz és méhészeti termékek, tartósított élelmiszerek, hal, élõ- és művirág, magok, gabonafélék, illetve kisüzemi vagy kézműves háztartási cikkek, valamint egyes nem élelmiszer jellegû szükségleti cikkek árusítása.
Tamás Gábor észak-erdélyi koncertturnéja alkalmával november 22-én a székelyhídi múzeumba érkezett. A nem túl nagy létszámú, ám annál lelkesebb közönség a jelenleg Svédországban élő, kolozsvári származású népszerű zeneszerző és énekes Játszszuk el újra című lemezének bemutatásán vehetett részt, amely válogatás az utóbbi évtized legsikeresebb dalaiból, és rejteget néhány új szerzeményt is.
A népszerű énekes tehetsége már nagyon fiatal korban megmutatkozott, hisz alig volt tízéves, amikor felvételt nyert a kolozsvári opera magyar és román gyermekkórusába. Itt kezdődött énekesi pályája többnyire klasszikus zenei vonulaton. Következett a zeneakadémia és az 1970-ben Temesváron szervezett országos táncdalfesztivál, melynek megnyerése igazi áttörést jelentett a művész karrierjében. A könnyűzene lett az ő pályája, mely az elmúlt évtizedekben Európától Ausztráliáig és az Egyesült Államokig ívelt, nem feledve az otthont, Erdélyt, a felvidéki és vajdasági magyarságot sem.
2015. november 7-én Héri Brigitta, debreceni gyermekrehabilitációs szakgyógytornász, mozgásterapeuta volt a Székelyhídi Baba-mama Kör vendégelőadója. Az ő vezetésével körültekintően átgondolhattuk gyermekeink képességstruktúráját, erősségeit, és megismerhettük azt a módszert, amelynek segítségével szülőként megállapíthatjuk, melyek gyermekeink kiemelt, fejlesztésre érett képességei.
A tehetség felismerése
Az anyukák az alábbi képességtárból választották ki, gyermekeik azon képességeit, amelyekben kiemelkedőek. Következő lépésben a kiválasztott képességek mellé eszközt, tevékenységeket (esetleg intézmény) társítottak.
Tizennégy egyházzenei kórus énekelt a székelyhídi római katolikus templomban
Alig csengtek le a XI. Érmelléki kórustalálkozó utómunkálatai, a dallamot, zenét, kóruséneket kedvelők november 21-én a székelyhídi római katolikus templomban találhatták magukat a IV. egyházmegyei kórustalálkozón. A Szeplőtelen fogantatás plébániára tizennégy kórus érkezett az egyházmegye minden szegletéből, hogy énekeikkel az Jóistent dicsőítse.
Ozsváth József helyi plébános köszöntését követően Béres Csilla kórusvezető ismertette a helyi plébánia zenei életét, majd az egybegyűltek Bihari Sándor zeneszerző, orgonista születésének 115. évfordulóján emlékeztek a halk szavú bensőséges harmóniák mesterére.
A nem mindennapi eseményen jelen volt Böcskei László nagyváradi megyés püspök, aki hálatelt szívvel hallgatta az egyházmegye kórusainak énekét. Elmondta, hogy a találkozó ötlete azon alapult, hogy megszólítsák és összehívják azokat a lelkipásztori munkatársakat, akik részt vállalnak a közösség életében. A templomi kórus egy nagyon fontos része a közösségnek, hiszen a liturgia ünneplésében jelentős részt vállal. Elismerés szerzése, bátorítás, találkozás, ismerkedés és a tapasztalatcsere a cél.
Állandó mezőgazdasági szakértőnk, Szilágyi Dorin egész évben hasznos tanácsokkal látta el a kertészeket és a gyümölcsös tulajdonosokat. E tanácsok a téli hónapokban sem maradhatnak el, hisz a mostani munkálatok már a jövő évi eredményeket alapozzák meg!
A növényi maradványokról tudnunk kell, hogy nagy részük fertőzött valamilyen gombás betegséggel (varasodás, lisztharmat, tűzelhalás), ezért ajánlatos a gyümölcsfák lehullott ágait összegyűjteni és elégetni. Ugyanígy érdemes elégetni a zöldségmaradványokat vagy az egynyári virágok szárait is. Itt megjegyeznénk, hogy az egészséges növényi részeket akár beáshatjuk az ágyásba is. Ha mindezekre nincs lehetőségünk, akkor a maradványokat egyszerűen égetett mésszel szórjuk le. Egyre nagyobb teret kap a komposztálás is, csak figyeljünk arra, hogy az egészséges részeket minél apróbbra vágjuk. A téli komposzt is kiváló, a nyáritól csak annyiban különbözik, hogy ilyenkor kevesebb vízre van szükség, éppen ezért ajánlatos a rakást letakarni.
A Nedeczky-ház falán elhelyezett emléktáblánál gyűltek össze emlékezni Székelyhídon, november 22-én, Ady Endre születésének 138. évfordulóján az Érmellék legnagyobb költőjének tisztelői.
Ady Endre a XX. század egyik legjelentősebb magyar költője, és egyben a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. Hazafi, forradalmár, példamutató magyar és európai ember. Cikkei, melyekben a fejlődést és a haladást sürgeti, ma is aktuálisak. Ady Endre nagyságát nem lehet pár szóban ecsetelni, megismerni csak a munkásságán keresztül lehet.
Az eseményen felszólaló Béres Csaba polgármester párhuzamot vont a költőóriás élete és a ma emberének élete között. „Minden magyarnak ismernie kell a költőóriás munkásságát, életét, szenvedését. Nem volt könnyű élete, ahogy általában nincs könnyű élete az érmelléki embernek. De aki dolgozik, elvégzi a rá szabott feladatot, az boldog lehet a nehézségek közepette is” – hangsúlyozta.
Az idei Bihar megyei sajtódíjak közül az Iványi Ödönről elnevezett pályakezdő díjban részesültek az Ér hangja havilap és az Ér Tv munkatársai. A 2012-ben alapított sajtódíjakat minden évben a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakjának, Ady Endrének születésnapján, november 22-én adják át.
A nagyváradi Ady Endre-emlékmúzeumban tartott díjátadón Imre Zoltán, az Ady-emlékmúzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ezután Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke vette át a szót, beszédében méltatva a díjazottak munkásságát és kiemelve az Ady publicisztikája által teremtett nagyváradi újságírás élő hagyományait, fontosságát.
A Fehér Dezső-életműdíjat a szakmában sokat bizonyított Simon Judit újságíró vehette át, akinek munkásságát Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője foglalta egy csokorba. Nem volt könnyű dolga, hisz a díjazott alapítója és munkatársa volt Bihari Naplónak, a Krónikának, az Erdélyi Riportnak, a Brassói Lapoknak, melyeknek hasábjain interjúi, portréi, színházi kritikái és politikai anyagai bizonyítják a szakma iránti alázatát, tehetségét.
Bokor András szakmai díjat kapott a Bihar Napló munkatársa, Ciucur Losonczi Antonius, őt saját főszerkesztője, Rais W. István laudálta. Megbízhatóság, tényekre való alapozás, munkabírás, precizitás, szakmai alázat fogalmai dicsérték a kitüntetettet.
A XI. Érmelléki Kórustalálkozón kettős ünnepet ültek a résztvevők
„Amíg egy nép énekel, messzire hallatszik, hogy létezik.” Ezzel a Sütő András írótól származó gondolattal hívták és várták az érmelléki és anyaországi kórusokat a székelyhídi munkásklubba a magyar nyelv napját követő napon, november 14-én.
A meghívásnak tíz kórus és egy citerazenekar mintegy kétszáz tagja tett eleget, hogy a dallam szárnyán eltöltsön egy közös, éneklős délutánt. A XI. Érmelléki Kórustalálkozó egyben a Székelyhídi Búzavirág Népdalkör megalakulásának tizedik évfordulója méltó megünneplését is jelentette.
A kórustalálkozón köszöntő beszédében Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő elmondta: a romániai magyarság életében hatalmas eredményként éljük meg, hogy november 13-a immár hivatalosan ünnepelhető ékes magyar anyanyelvünk napja. Sok tárgyalás, kompromiszszumkötés előzte meg a magyar nyelv napjának parlament általi elfogadását, hisz a meglévő RMDSZ-es képviselői szavazatok mellé még 250-et kellet szerezni más pártbéli kollégáktól. „A magyar nyelv kifejező ereje és a magyar dallamvilág összhangja képes egyedül arra, hogy tökéletesen kifejezze a magyar ember érzelmeit, akár egy ilyen kórustalálkozón is” – mondta a képviselő.